Alkalmazott mandátumszámítási eljárások matematikai tulajdonságainak vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja – az egyes országokban alkalmazott eljárások előnyeinek és hátrányainak bemutatásán túl – hogy megmutassam az egyes választási rendszertípusok általában meglévő előnyeit és hátrányait, valamint korlátait. Ezért az országok megválasztásánál egyrészt arra törekedtem, hogy minden rendszernél bemutassak egy olyan országot, amely az általa alkalmazott eljárás tekintetében nagyon jellemző az adott rendszerre. Másrészt pedig arra, hogy egy olyan országot is bemutassak, amely az általa alkalmazott eljárás tekintetében a legjobbnak tekinthető az adott típusú rendszeren belül. Szakdolgozatomban az egyes országok által jelenleg alkalmazott mandátumszámítási eljárások matematikai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozom. Ezért elsőként egy matematikai modellkeret felépítésére kerül sor. A vizsgálat szempontjait alapvetően a diszkrét elosztási eljárásokkal kapcsolatban megfogalmazható igazságossági kritériumok közül azok képzik melyek a mandátumszámítási eljárások esetében is relevánsak. A dolgozat elméleti részében még kitérek a mandátumszámítási eljárások során felbukkanó paradoxonokra, ezek megjelenésének okaira, és az ezekből következő Michael L. Balinski és H. Peyton Young által kimondott és bizonyított tételekre. A dolgozat második nagy egységét az alkalmazott eljárások vizsgálata teszi ki. Ebben a részben elsőként az arányos választási rendszerekbe tartozó két ország, Lettország és Izrael vizsgálatára kerül sor. A két ország választásának oka, hogy az általam vizsgált kritériumokat tekintve ez a két ország a legjobban teljesítő országok közt van. Az arányos rendszerek után bemutatásra kerülnek a többségi rendszerek is. Ezek közt elsőként a klasszikusnak tekinthető angol egyszerű többségi rendszer tulajdonságainak vizsgálata történik. Az angol rendszer után még a többségi rendszerek közt bemutatásra kerül az ausztrál rendszer. Mivel az ausztrál választási rendszernél a jelöltek kiválasztása egy preferencia aggregációs eljárással történik, ezért megemlítésre kerül az Arrow féle lehetetlenségi tétel, és a Gibbard-Shatterthwaite tétel. A sort a vegyes választási rendszerek, azon belül is a magyar választási rendszer vizsgálata zárja. A dolgozat befejezéseként összefoglalom az egyes rendszerek főbb tulajdonságait. Továbbá bemutatott rendszerek előnyei és hátrányai alapján a dolgozat zárásaként azt a kérdést igyekszem megválaszolni, hogy hogyan kellene kinéznie, egy az általam vizsgált kritériumok szempontjából legjobban teljesítő választási rendszernek.