A burgonya árak integrációja, avagy : Milyen összefüggés van a 4 budapesti fogyasztói piac árai között?

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által vizsgált 4 budapesti fogyasztói piac (Fehérvári úti Vásárcsarnok, Fővám téri Vásárcsarnok, Fény Utcai Piac és Kereskedelmi Központ, Lehel Csarnok) burgonya árainak alakulásának statisztikai-ökonometriai összefüggéseinek elemzése a Gretl ökonometriai szoftver segítségével. Szakdolgozatom a következőképpen épül fel:  a burgonya, mint termék jellemzése  a vizsgált piacok, adatok bemutatása  a kointegráció és a térbeli integráció irodalmának áttekintése  empirikus vizsgálat menete és eredményei  összefoglalás, következtetések. A mezőgazdasági termékek térbeli integrációjának vizsgálatával foglalkozó kutatások eddig főként országok, régiók közötti kereskedelem esetében vizsgálták a piacok működésének hatékonyságát. A dolgozatom központi kérdése, hogy teljesül-e bármilyen formája az ún. Egy Ár Törvényének (Law of One Price, a továbbiakban LOP) az egy városon belül elkülönülő piacokon a burgonya, mint termék esetén. A LOP lehetővé teszi, hogy a keresleti-kínálati sokkok okozta árváltozásokról szóló információ a piacok között terjedjen, egy egyszerű lineáris kapcsolatot feltételez a különböző piacok árai között, ahol az arbitrázs jelenléte biztosítja az árak kiegyenlítődését. Az ökonometriai elemzés alapja az egységgyök, majd kointegráció jelenlétének vizsgálata, amely biztosítja, hogy kettő vagy több nem stacionárius idősor között hosszú távú kapcsolat áll fenn, amit hétköznapian fogalmazva „közös bolyongásként” írhatjuk le. A legtöbb térbeli integrációt vizsgáló modell így a LOP is, csak azt képesek megállapítani, hogy milyen összefüggés, kapcsolat van a változók között, de ennek hátteréről már nem nyújtanak információkat, ezért az ökonometriai eredményekből való következtetések levonásához a következő információkat is figyelembe vettem az értelmezés során: a piacok marketing tevékenységét, a piac méretét, szerkezetét, egyéb jellemzőit, stb. Az elvégzett empirikus vizsgálat megerősítette, hogy több teszt elvégzésére van szükség: annak ellenére, hogy a Dickey-Fuller teszt kimutatta az összes piac esetében az egységgyök jelenlétét, a további tesztek lefuttatása során kiderült, hogy csak a Fehérvári úti Vásárcsarnok - Lehel Csarnok és a Fővám téri Vásárcsarnok - Lehel Csarnok között van kointegrációs kapcsolat: Ezekben az esetekben a LOP-nak mind a szigorú mind a gyenge verziója csak egyik irányba teljesült, tehát az árváltozásokról szóló információ oda-vissza csatolása nem történik meg. A Fény Utcai Piac és Kereskedelmi Központ a leíró statisztikák alapján is teljesen elkülönült a többi piactól. Tehát feltételezéseim miszerint a Budapest központi részén, egymáshoz viszonylag közel található piacok között hatékonyan terjed az árinformáció nem állta meg a helyét. Ennek oka az ún. árfelfedezési költségek jelenléte. Ezek miatt a helyi piacok nem működnek hatékonyan, a fogyasztók nem, vagy csak bizonyos időeltolódással képesek pontos és teljes információkat beszerezni a kérdéses termék más piacok által kínált árairól, így rövidtávon, magasabb árakon vásárolnak.