Minden csoda három napig tart? : Tőzsdei kereskedési stratégiák vizsgálata statisztikai módszerekkel

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatunkban a piaci hatékonyság területét vizsgáljuk. A téma aktualitását jól jelzi, a 2013 októberében kiosztott Közgazdasági Nobel-díjak odaítélése Eugene Francis Famanak, Robert James Shillernek és Lars Peter Hansennek, akik különböző megközelítéssel vizsgálták a kérdést. Fókuszunknak a hatékony piacok közepes formájának statisztikai módszerekkel való tesztelését választottuk. Ha valóban hatékonyak a piacok, akkor mihelyst napvilágra kerül egy jövedelmező kereskedési stratégia, eredményessége csökken, majd végleg lecseng. Ha ez valóban így van, akkor „minden csoda három napig tart”, tehát a hosszú ideje nyilvános kereskedési stratégiák és a szabadon elérhető információk segítségével nem lehet többlethozamot realizálni. Ezzel szemben úgy gondoltuk, hogy a fundamentális alapkezelés két nevezetes kereskedési módszere, Graham P/E rátája és Greenblatt csodaformulája alkalmas lehet arra, hogy megverjék a piacokat. Vizsgálatunk két fő hipotézisre épül. Az első a piaci hatékonyságra vonatkozik, míg a második az általunk vizsgált kereskedési stratégiák sorrendjére. Egyrészt, olyan stratégiát kerestünk, amely bizonyítékot nyújt bizonyos piaci anomáliák meglétére. Ha találtunk ilyen anomáliát, azaz szisztematikusan felülteljesítő stratégiát, akkor nem áll fenn a piaci hatékonyság. Másrészt viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vizsgált módszerek közül melyik teljesít a legjobban, melyik képes egyszerre felülteljesíteni a piacot és a többi stratégiát is. Először a piaci hatékonyság elméletét foglaltuk össze, külön kitérve a kereskedési stratégiákra vonatkozó következményeire. Majd rátértünk Graham és Greenblatt stratégiájának sajátosságaira. Mindkét módszernek ismertettük a nézőpontját, az általa javasolt kiválasztási módszereket valamint a stratégia eredményességét. Ezt követően megvizsgáltuk, hogy a korábbi visszatesztelések során hogyan teljesítettek a stratégiák. Bemutattuk az adatbázist, az adattisztítás folyamatát és a korrekciós tényezőket. A Standard and Poor’s 500 index 1990. január 31. és 2014. február 28. közötti tagjai jelentették a vizsgált sokaságot, hiszen vizsgálatunk is erre a huszonnégy évre terjedt ki. Az adathiányok következtében történő szűrés után az eredeti, 1 032-ből 861 vállalat maradt, ezekre alkalmaztuk később a stratégiák által előírt, Greenblatt csodaformulája esetében némileg módosított módszertant. Tomasovszki Tímea – Vörösházi Ágota: Minden csoda három napig tart? Graham stratégiáját két és három feltétel szerinti szűréssel is megvalósítottuk, hiszen azt is szerettük volna tesztelni, hogy szigorúbb szűréssel jobb eredményt érhetünk-e el. Így három különböző változat (Graham3, Graham2 és Greenblatt) szerint alakítottunk ki portfóliókat. Mindhárom esetben négy különböző hozamsort elemeztünk: a csak az árfolyamváltozást tartalmazó, az osztalékokkal korrigált, a tranzakciós költségekkel korrigált és az osztalékokkal és tranzakciós költségekkel együttesen korrigált hozamokat. A hozamokat először leíró statisztikák segítségével analizáltuk, majd teszteltük (páros t-próbával, Welch-próbával, kétmintás t-próbával), hogy a kapott hozamok várható értékei megegyeznek-e. Ezenfelül azt is megvizsgáltuk a hozamok elemzése során, hogy az esetleges magasabb hozamok pusztán a magasabb kockázatnak tudhatók-e be. Ezt kockázattal kiigazított teljesítménymérő mutatók segítségével (Sharpe-alapú mutatókkal, alsóbb parciális momentumokra épülő mutatókkal és visszaesés-alapú mutatókkal) állapítottuk meg. Eredményül azt kaptuk, hogy minden szempontból a Graham három kritériuma szerint leszűrt portfólió szerepelt a legjobban, hiszen ennek a legnagyobb a kockázattal kiigazított teljesítménye és az elért kumulált hozamok is ez esetben voltak a legmagasabbak. Ha a Graham3 stratégiát a piaci portfólióhoz viszonyítjuk, akkor elmondható, hogy bár átlaghozamai meghaladták az S&P 500 értékét, de ez csak egy rövidebb időtávon, az elmúlt öt és fél év során bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A Graham2 stratégiát extra kockázatok jellemezték a teljes időtávot vizsgálva, azonban középtávon ez is felülmúlta a piacot. Greenblatt csodaformuláját illetően a t-próbák alapján azt mondhatjuk, hogy hozamai nem különböznek szignifikánsan a piacitól. A teljes időtávot vizsgálva tehát nem találtunk meggyőző bizonyítékot arra, hogy a piacok nem hatékonyak, de középtávon a piacok hatékonytalansága kijelenhető volt.