A napraforgó és a repce terméklánc folyamatának értékelése

Abstract

Hazánk két legjelentősebb olajnövényét, a napraforgót-, és a repcét hasonlítom össze, terméklánc folyamatuk bemutatásán keresztül. Dolgozatom célja, hogy választ kapjak a két olajos mag magyarországi termelésével kapcsolatos kérdésekre. A felmerülő költségek összehasonlításán keresztül vizsgálom, hogy mely olajnövény termelése a jövedelmezőbb, vagyis melyik a versenyképesebb, esetleg ezek egyformán gazdaságosak. A versenyképesség vizsgálatát a téma szakirodalmi feldolgozásán kívül az empirikus kutatás teszi teljessé. Az általam választott módszertan a mélyinterjúkon-, és a személyes beszélgetéseken alapszik, bizonyos számú kvantitatív adatok felhasználása mellett. Ahhoz, hogy átfogóbb képet kapjunk a magyar olajos mag termelésről, először az európai olajos piac sajátosságait vizsgálom. Ezt követően a magyarországi alapanyag termelést teszem vizsgálat tárgyává. A termelés üzemi szintű ismertetését, egy szülővárosom béli példával ismertetem, ahol mindkét növény termesztése közoktatás céljából folyik. Interjúalanyomtól a 2013-as évre vonatkozó üzemi adatokat kaptam. Ennél szélesebb körű árakat az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Információs Rendszer adataiból nyertem. Az alapanyag termelés költségeinek ismertetése után, a logisztikát és a feldolgozást két mélyinterjúval reprezentálom. Hazánkban nem csak e két növény termelése, de feldolgozása is jelentős, ami két csoportba sorolható. Élelmiszeripari-, illetve bioüzemanyag felhasználási célú. Ennek kapcsán próbálok választ kapni arra, hogy élelmiszernek vagy üzemanyagnak használjuk fel a megtermelt alapanyagot. Miután a terméklánc folyamatot végigjártam, statisztikák és személyes interjúk segítségével arra a megállapításra jutottam, hogy a napraforgó termőterület-, és termésmennyiség nagyságában sokkal dominánsabb a repcénél. Ez nem csak a hagyományos olajnövény-kultúrának-, hanem az ország természeti adottságainak is köszönhető. Termelői árakat vizsgálva, közel azonos sávban mozog a két termék. A felhasználásukat tekintve, a napraforgót inkább élelmiszeripari célra használják, étolajnak, míg a repcét biodízel előállítására. Véleményem szerint, a napraforgó termelése a kifizetődőbb jelenleg, annak ellenére, hogy a terméklánc folyamat egyes pontjainál hasonló mutatókkal rendelkeznek. A repce a jövőre nézve jelentősebb lesz hazánkban is, amikor csak úgy, mint a nyugati országokban, elérhetőbbek lesznek ezzel az üzemanyagtípussal hajtott autók, és benzinkutak.