Mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása az Európai Uniós források segítségével

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit vizsgáltam, azok közül is elsősorban az Európai Uniós forrásokra épülőket. A témaválasztásomat a kkv szektornak a gazdaságban betöltött szerepe és lehetőségei inspirálták. A mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatottsági és hozzáadott érték adatai fajsúlyossá teszik azokat mind a gazdaságban, mind a társadalomban. A gyors alkalmazkodásra való képességük és az esetleges dinamikus növekedési potenciáljuk pedig izgalmas kutatási témává. Dolgozatomban egyrészt azt mutattam be, hogy az Európai Unió milyen politikát folytat a szektorral kapcsolatban, valamint azok milyen programok, pályázatok keretében valósulnak meg hazánkban. Másrészt azt jártam körbe, hogy a vállalkozásoknak milyen finanszírozási igényeik, illetve problémáik vannak az életciklusuk különböző szakaszaiban. A dolgozat, bár néhány témát a vállalkozások teljes spektrumára tárgyal, elsősorban a mikro, kis- és középvállalkozások szemszögéből vizsgálódik. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a fiatal, innovatív, jelentős növekedési potenciállal bíró vállalkozások mind az Uniós, mind a hazai gazdaságpolitikában fontos helyet foglalnak el, külön foglalkoztam az ilyen „gazella” típusú vállalkozások finanszírozásával. A felölelt téma feldolgozását nehezítette, hogy az Unió 2017-2013-as költségvetési tervezési időszakának a végén járunk, így a bemutatott programok, és a megvalósítását segítő pályázatok többsége már lezárásra került, aktualitását vesztette. Ugyanakkor a 2014-2020-as időszakra vonatkozó programok még a véglegesítés, illetve társadalmi egyeztetés fázisában vannak, így azok tervezett pénzügyi keretei nem adnak pontos képet a prioritások változásáról. A kis- és középvállalkozói szektornak címzett finanszírozási támogatások elsősorban a piaci alapon nem elérhető finanszírozások megjelenését segítik, de fontos látni, hogy ez a kkv-szektor problémáinak csak egy szelete. A szabályozási problémák, a vállalkozói tudáshoz, ismeretekhez köthető problémák és a vállalkozások, környezetük infrastrukturális hiányosságai szintén meghatározóak a szektor fejlődésében. Ezeket a problémákat nem volt alkalmam részletezni, a megoldásukra tett erőfeszítéseket is csak az egyes operatív program prioritásain keresztül említettem. A most induló 2014-2020-es Uniós költségvetési tervezési időszak új fejezetet nyit a kis- és középvállalkozások finanszírozása terén is. Az Európai Unió újraértelmezte az elkövetkező időszakra vonatkozó tematikus célkitűzéseit, melyben természetesen helyet kapott a kkv szektor versenyképességének javítása is. A célkitűzések megvalósítására tervezett pénzügyi keretek főösszege azonban kisebb, mint az előző pénzügyi időszaké. Mindezek ellenére Magyarország számára optimizmusra ad okot, hogy az átcsoportosításoknak nem a fenntartható növekedés és a versenyképesség fokozása látta kárát. Mindez a kkv-szektor finanszírozása kapcsán azt jelenti, hogy a jövőbeni Uniós támogatások sikere és hatékonysága elsősorban attól függ, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait mennyire sikerül majd az elkövetkező időszak megvalósításaiba, operatív programjaiba beépíteni.