Az érzelmek szerepe a pénzügyi döntéshozatalban

Absztrakt (kivonat)

Bevezetés: A hagyományos pénzügyi modellek egyik alapfeltevése, hogy az egyének racionális döntéseket hoznak. Azonban a gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy a gazdasági szereplők a pénzügyi döntéshozatal során gyakran „irracionálisan” cselekednek. Jelentősen befolyásolják őket az érzelmeik, megérzéseik és a szociális környezeti hatások. Egy nem megfelelő döntés vagy döntések sorozata nemcsak az egyént, hanem az egész rendszer fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. A pénzügyi rendszer stabilitásának kiépítése és megőrzése érdekében, a különböző számítások és stratégiák kialakítása mellett az olyan magatartásbeli sajátosságokat is figyelembe kell venni, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak az egyéni és csoportos döntésekre. Célkitűzések: A szakdolgozatom célja, hogy az elméleti összefoglaló ismertetését követően, olyan heurisztikákat és pénzügyi magatartásformákat azonosítson, amelyek jelentős hatással bírnak az egyéni döntésekre. Valamint, a dolgozat során feltárásra kerüljön az, hogy milyen motivációk és szempontok állnak egy-egy pénzügyi döntés hátterében. További célkitűzésekként megemlíthető, a pénzügyi ismeretek növekedésének hatásának vizsgálata az az egyén magatartásával kapcsolatosan. Módszertan: A kutatásomban az egyéni döntéshozatal során felmerülő magatartásformák vizsgálatára a kérdőíves módszert választottam. Online kérdőíves vizsgálatot végeztem egyetemi és végzett egyetemi hallgatók körében. A kérdőívet 86, 20 és 30 év közötti fiatalok töltötték ki. A kérdőívek feldolgozása során a pszichológiai kutatások eredményét egy ún. operacionalizálási folyamattal tettem mérhetővé. A feldolgozást a Microsoft Excel és SPSS Programcsomag segítségével végeztem el. A pénzügyi ismeretek és a magatartás viszonyának feltérképezésére kapcsolatmátrix alkalmazására került sor. Az eredmények alátámasztására a sokaságot két csoportra osztottam: 1. Pénzügyi vagy Számviteles tanulmányokat folytatott vagy folytató kitöltő; 2. Pénzügyi ismereteket nem tanult vagy keveset tanult válaszadó. A kapcsolatmátrix térbeli ábrázolásával nemcsak az egyének közötti kapcsolatok, hanem olyan csoportok is felfedezhetővé váltak, amelyek más statisztikai módszerekkel csak nehezen lehetett volna azonosítani. Eredmények: A két csoport kialakítása által megfigyelhetővé vált, hogy a pénzügyi ismeretek növelik az önbizalmat és a tudásillúziót. A kitöltők a hosszú távú gyűjtögetés helyett inkább a hitelfelvételt preferálják és a rövid távú szükségleteik kielégítésére nem folyamodnának hitelfelvételre. A bankválasztási döntés során az egyénekre a barátok/ család véleménye jelentős hatást gyakorol. A barátok és a család véleményét sokkal nagyobb arányban kérik ki azok az egyének, akik nem rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel. Egy újabb pénzügyi döntéshozatal során az egyéneket elsősorban a kedvező ajánlat befolyásolja, és a lehorgonyozási csapda ennél kisebb mértékben jelenik meg. Továbbá megfigyelhető, hogy a pénzügyi ismeretekkel rendelkező csoport tagjainál a lehorgonyozási csapda nagyobb mértékben figyelhető meg. A pénzügyi ismeretek és a magatartás között biztos, de gyenge kapcsolat van, de a viselkedési szokásokat legfőképpen nem az egyén pénzügyi ismeretei határozzák meg.