Technikai elemzés a gyakorlatban, avagy elég-e csak a technikai elemzés a befektetési döntések meghozatalánál

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban arra keresem a választ miszerint lehet-e jó befektetési döntést hozni kizárólag a technikai elemzés alapján. A kérdés kiderítése végett a technikai elemzést tesztelem öt különböző indikátor alapján, melyek: a mozgóátlagok, Bollinger-szalagok, az RSI index, a Stochastic indikátor, valamint az MACD indikátor. Az indikátorokat 25 nagyon nagy forgalmú instrumentumon, egyenként 100-300 jelzés esetén vizsgálom. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél nagyobb elemszámú halmaz esetén vizsgáljam a jelzéseket, hogy jobban ki lehessen szűrni a véletlen kockázatát. Teszteléseim alapján azt az eredményt kapom, hogy egyik indikátor sem ad 100%-osan helyes jelzést. Az vizsgált indikátorok közül a Stochastic indikátor bizonyult a legmegbízhatóbbnak, a maga 84%-os találati arányával, ezt követték 73%-kal a Bollinger-szallagok, majd 69%-kal a mozgóátlagok, 64%-kal az MACD indikátor, és végül 61%-kal az RSI index zárta a sort. Ezek után megvizsgálom a technikai elemzés kapcsán a befektetők döntéseire ható tőzsde pszichológiát. Lényegesnek tartom ezt a témakört is érinteni, hisz a pszichológia sokszor döntéseink sikerességének kulccsa is lehet. Nagyon fontos, hogy ne ragaszkodjunk minden áron egy pozícióhoz. Mint ahogy azt a fentiekben is láthatjuk, egyik indikátor sem 100%-osan megbízható, előfordul, hogy tévednek. Ha a befektető elvégzett egy jól felépített technikai elemzést, és ez alapján hoz egy döntést, ám az mégsem jön be, el kell fogadni, hogy az indikátor tévedett. Nem szabad újabb pozíciókat nyitni. El kell fogadni, hogy a technikai elemzés nem működik 100%-osan. Fontos még továbbá a nyereség-veszteség pszichológiája is. Az emberek valamiért a tőzsdén megkeresett pénzt nem tekintik sajátjuknak, viszont ha veszteséget halmoznak fel azt azonnal egy az egyben akkora összegben vissza akarják keresni, mint ahogy azt a veszteséges pozíción elbukták. A tőzsdén alapvetően három fő emócionális tényező uralkodik: a veszteségtől való félelem, a nyereség utáni vágy, valamint a bizonytalanság. Ezek tudatos kezelése nagyon fontos. Az eredmények alapján beláthatjuk, hogy a technikai elemzés valóban működik, azonban nem 100%-osan, így akármikor előfordulhat, hogy az adott indikátor rossz jelzést mutat, és ez által a befektető a várt nyereség helyett veszteséggel találhatja szembe magát. A teszt alapján egyértelműen kijelenthető, hogy néhány indikátor megbízgatóbban működik, mint a többi. Ez a megbízhatósági különbség adódhat az index összetételéből, számítási módjából, szubjektivitásából, az árfolyam alakulásából, de esetleg még a véletlennek is lehet egy minimális szerepe. A megbízhatóságot természetesen tovább lehet növelni, az által, ha egyszerre több indikátor alapján is elvégezzük az elemzést, azonban nagyon fontos, hogy több különböző metódusú indikátor is visszaigazolja ugyan azt az eredméynt, hisz az indikátorok számítási módjában fellelhetők hasonlóságok, illetve olyan eset is előfordulhat, amikor egy indikátor egy másik indikátor továbbfejlesztett változata. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a technikai elemzés bizonyos fokig szubjektív, és lehetőséget teremt egyes helyzetek különféle értelmezésére. Elképzelhtő, hogy a befektetők egy adott jelzést különféle képpen értelmeznek, ezért ebből a szempontból is nagyon fontos, hogy több különböző indikátor alapján is elvégezzük az elemzést, diverzifikálva ezzel a szubjektív értelmezés kockázatát is. Ezt a megállapításomat arra alapozom, miszerint több különböző eszköz által nyújtott jelzést vélhetőleg kevésbé lehet félreértelmezni, mint egy indikátor alapján észlelt jelzést. Kutatásaim alapján én azon az állásponton vagyok, hogy a befektetési döntések több mint felénél valóban lehet jó befektetési döntést hozni kizárólag az indikátorokkal végzett technikai elemzés alapján, azonban nagyon fontos, hogy az elemzés általi vételi vagy eladási jelzést több különböző metódusú indikátor is visszajelezze, csökkentve ezzel a kockázatot. Mindazoknak pedig akik nem értenek egyet velem André Kosztolányi szenzációs, egyszerűen mindent elmondó mondatát idézném: „Az árfolyamrendszer alapján én nem vásárolnék, de semmilyen körülmények között nem cselekednék azokkal ellentételesen.” (Kecskeméti, 2006, 15. oldal) E mondatával beismeri, hogy ugyan ő nem hisz a technikai elemzés 100%-os sikerességében, de mégis elismeri azt, és belátja, hogy hiba lenne szembe szállni vele.