A precíziós mezőgazdaság és az annak alkalmazásából származó lehetséges előnyök bemutatása

Absztrakt (kivonat)

Élelmiszerellátásunk alapját a mezőgazdasági termelés biztosítja. A II. világháborút követően gyors, iparszerű fejlődés indult meg a szektorban, ezáltal biztosítva a felmerülő élelmiszerhiány ellátását. Az egyre szélesebb körben alkalmazott gépeknek, herbicideknek, műtrágyáknak és új növényfajtáknak köszönhetően hamarosan megduplázódott, majd megháromszorozódott az egységnyi területre számított termésátlag. Ennek a folyamatnak azonban nem kívánt melléhatásai jelentkeztek. Az ipari gazdálkodással együtt járt a termőtalajok lepusztulása, a biodiverzitás csökkenése, a felszíni és felszín alatti vizek elszennyezése, valamint új rovar és gyomfajok megjelenése. Az élelmiszerek beltartalmi értékei felhígultak, egészségmegőrző hatásuk mellett rizikófaktorokká is váltak, köszönhetően az egyre növekvő növényvédőszer használatnak. Ezek a tények sarkallták a fejlődés új irányvonalainak meghatározását a mezőgazdaságban. Az olyan új gazdálkodási formák, mint az öko-, vagy biológiai gazdálkodás, vagy a precíziós gazdálkodás segítséget nyújthatnak ezen problémák megoldására, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítása mellett. Tanulmányom témája a precíziós gazdálkodás, amely alkalmazásával mindez a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának optimalizálásával érhető el. Dolgozatom bemutatja a precíziós gazdálkodással kapcsolatos elméleti hátteret, így például az ebben a gazdálkodási formában elengedhetetlen GPS rendszer működési elvét, valamint a termelés során való alkalmazását. Külön kitér a pontos munkavégzéshez szükséges, erő és munkagépeken elhelyezhető szenzorokra és monitorokra. A precíziós gazdálkodással kapcsolatos erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket egy SWOT analízis foglalja össze. Ezt követően két, különböző gazdálkodási formát használó mezőgazdasági vállalat összehasonlításán keresztül mutatja be a precíziós technológia alkalmazásából adódó gazdasági és környezeti előnyöket. Az összehasonlítás tárgya a kukorica növény termelési költségei egy iparszerű, valamint egy precíziós gazdálkodási formát követő termelő esetében. Az összehasonlításból kiderül, hogy nem csupán a termelési költségek csökkenthetőek a precíziós technológia alkalmazásának köszönhetően, de emellett mérsékelhető a környezeti terhelés, valamint hosszú távon biztosítható a megfelelő termőföld állapot is. Belátható, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszertermelésünk hosszú távú célja a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítása fenntartható módszerekkel. Ebben nyújthat segítséget a precíziós gazdálkodás az ipari technológiával szemben.