Ajánlati könyves rendszerben működő piacok empirikus és szimulációs vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban az ajánlati könyves rendszerben működő piacok vizsgálatával foglalkozom. A cél egy egyszerűsített szimulációs modell MATLAB környezetben történő implementálása, majd annak kibővítése egy valós piac vizsgálatának tapasztalatai alapján. Az elméleti áttekintés során elsőként az ajánlatvezérelt tőzsdéket helyezem el a pénzügyi piacok rendszerében. Az ajánlati könyv definíciójának ismertetése után, az azt felépítő és dinamikusan formáló két ajánlati típust, a limitáras és a piaci áras ajánlatot mutatom be. A piaci mikrostruktúra elmélet meghatározó szakirodalmi műveibe rövid betekintést nyújtok, majd definiálom a legfontosabb kapcsolódó mennyiségeket. A piaci mikrostruktúra vizsgálatok legáltalánosabb gyakorlati célja a piaci likviditás és az árhatásfüggvény elemzése, ezért ezeket a fogalmakat is részletesen bemutatom. A szakirodalmi áttekintés leghangsúlyosabb részeként a limitáras ajánlatok árszintjével, az ajánlati könyv alakjával és az árhatásfüggvény jellegével foglalkozó gyakorlati kutatások eredményeit foglalom össze. Saját vizsgálataim alapját az Iori et al. [2003] által leírt szimulációs modell adta, ennek működését és paramétereit részletesen leírom. A modell leprogramozása után a saját szimulációs eredményeimet a szerzők cikkeiben található árhatásfüggvényekkel összevetve bebizonyosodott, hogy a reprodukció sikeres volt. Az alapmodell használatával a piaci áras és limitáras ajánlatok egymáshoz viszonyított gyakoriságának az ajánlati könyvre, szpredre és az árhatásfüggvényre gyakorolt hatását vizsgáltam. A szpred viselkedése alapján belátható, hogy a modell rövidtávú sokkhatások elemzésére jól használható, de a piac hosszabb távú dinamikus viselkedését nem követi. Célom a modell lényeges egyszerűsítéseinek feloldása, és az eredmények ebből következő változásainak vizsgálata volt. Ehhez első lépésként az Eurex Euro-Bund futures historikus adatsorát elemeztem. Az átlagos ajánlati könyv és az árhatásfüggvények vizsgálata alapján megbizonyosodtam róla, hogy az eloszlás nem egyenletes, és hogy a felhasznált idősoron belül az eladási és vételi oldal szimmetriája nem tökéletes. Legtöbb ajánlat a bid és ask árszintjére érkezett, ezektől távolodva az ajánlatok gyakorisága x-a jelleggel csökken. Az ajánlatok méretének vizsgálatakor azt tapasztaltam, hogy a legtöbb ajánlat és tranzakció kisméretű, a méret növekedésével a gyakoriság hirtelen csökken. Feltűnő kivételt képeznek a kerek méretű (50, 100, 200, 500) ajánlatok, melyek nagy számban fordulnak elő. Az alapmodellt a historikus adatok feldolgozásából nyert eloszlásfüggvényekkel egészítettem ki, így a bővített modellben a bid és ask közé is érkezhetnek új ajánlatok, valamint a beérkező és visszavont limitáras ajánlatok árszintjei statisztikailag megegyeznek a valós piacon tapasztaltakkal. A modell továbbfejlesztésének eredményeként a valóshoz hasonló átlagos ajánlati könyvet kaptam. A szpred és a középár viselkedése is jellegében a valóssal megegyező, amiből arra következtettem, hogy a bővített modell a piac dinamikus viselkedését is képes szimulálni. Az alapmodell és a bővített modell virtuális árhatásfüggvényeinek a historikus adatokból nyert eladási és vételi oldali függvényekkel való összehasonlítása azt mutatta, hogy a kibővített modell hibája a historikus vételi oldalhoz képest viszonyítva minimális, de az eladási oldalt is jelentősen jobban közelíti, mint az alapmodell.