Az Amerikai Központi Bank (FED) és az Európai Központi Bank (EKB) válságkezelési intézkedéseinek elemzése

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban ismertetem az amerikai jegybank szerepét betölt� Federal Reserve és az Európai Központi Bank válságkezelő� intézkedéseit. Először bemutatom az amerikai ingatlanpiac sajátosságait, a különböző� pénzügyi innovációkat és azok kialakulását, melyek lehetővé tették, azt a hatalmas méret� hitelkihelyezést, ami végül a pénzügyi krízishez vezetett. Bemutatom az értékpapírosítás folyamatát, kitérek a CDO-ra majd a szintetikus CDO-ra is. Áttekintem a válság kibontakozását, az első� jeleket, és az azóta pénzügyi zavarként elkönyvelt 2007-es eseményeket. Ezt követen összegzem a 2008-ban a köztudatban csak Lehman cs�ődként ismert események előzményeit és következményeit. Levezetem, hogy mire megmutatkoztak a krízis első� jelei, a világ pénzpiacain, a jegybankok gyakorlatilag már régen kényszerpályára kerültek. A monetáris politikát elemezve kijelenthetjük, hogy első� bukkanót még több-kevesebb sikerrel vette mind a FED mind az EKB. Mindkét intézmény, idejében felismerte az azonnal beavatkozás kényszerét. Ennek kapcsán bemutatom az azonnali likvidításbővítés eszközeit, a TAF, a TSLF…stb. programokat, melyek úgy tűnt gyógyírt jelentenek a kialakult problémákra. Ezt követ�en rátérek a Bear Stearns, majd a Lehman helyzetére. Szó lesz arról, hogy már hónapokkal a csőd előtt megindult a vita a Lehman jövőjéről. Ismertetem az amerikai jegybank vívódását, az érveit és ellenérveit az intézmény megmentése mellett. Részletesen bemutatom a FED nem konvencionális eszközeit (TSLF, CPP, PDCF, TARP…stb.), és azok hatását a LIBOR-OIS spread-re. Igyekszem párhuzamba állítani az amerikai és az európai intézkedéseket, ezért bemutatom a fertőzés európai kibontakozását, majd az EKB erre adott válaszát. Részletezem az EKB konvencionális és nem konvencionális eszközeit (MRO, LTRO…stb.), majd elemzem a jegybanki intézkedések fogadtatását, többek közt az EURIOR-OIS spread segítségével. Végezetül összehasonlítom a két jegybank által folytatott nem konvencionális monetáris politikát. Elemzem a Credit Easing és az Enhanced Credit Support politikáját. Bemutatom, hogy bár metodikájukat tekintve igen hasonlatosak azonban az EKB által követetett Credit Easing jóval konzervatívabb politika. Legvégül néhány mondatban összefoglalom saját véleményemet a történtekrő�l.