Az epilepszia kezelésére használt kombinált terápia költséghatékonyságának vizsgálata Markov modell segítségével

Absztrakt (kivonat)

Célkitűzés: Az epilepszia kezelése során alkalmazott kombinált gyógyszeres terápia monoterápiához hasonlított költséghatékonyságának vizsgálata. Módszer: A költséghatékonyság vizsgálatához Markov-modellt építettem, melynek alapjául egy 2005-ben Wilby és szerzőtársai által publikált modell szolgált, amit hazai adatok felhasználásával adaptáltam a magyarországi betegek helyzetére. A költség és életminőség adatokat a 2009-2010-ben zajlott Epilepszia betegségteher felmérés Magyarországon kutatás eredményei szolgáltatták. A bizonytalanság kezeléséhez determinisztikus és probabilisztikus érzékenység vizsgálatot egyaránt végeztem. A determinisztikus vizsgálat során először azt vizsgáltam, hogy a kutatás során a hasznosság mérésére használt kétféle kérdőívvel (EQ-5D és SF-36) kapott QALY értékek hogyan befolyásolják a növekményi költséghatékonysági arányt (ICER), majd különböző szintű diszkontráták hatását vizsgáltam. Az alap szcenáriónál az EQ-5D-val kapott értékekkel és 5%-os diszkontrátával számoltam. A probabilisztikus érzékenység vizsgálat során a modell változóihoz eloszlásokat rendeltem, majd Monte Carlo szimulációval vizsgáltam a költséghatékonysági arányban rejlő bizonytalanságot.Eredmények: A kombinált terápia költséghatékonyabb a monoterápiához képest, mert a magasabb költségekhez magasabb hasznosság értékek párosulnak. A költségek különbsége 396 766 Ft, a QALY értékek közötti különbség pedig 0,23. Az ICER értéke 1 746 762 Ft/QALY lett. A determinisztikus érzékenység vizsgálat eredményeként az SF-6D-vel számolt ICER 2 195 027 Ft/QALY lett, vagyis ezekkel az adatokkal számolva kevésbé költséghatékony a kombinált terápia. A diszkontráta változtatásakor az Egyesült Királyságban használt diszkontráták alkalmazásával bizonyult a legkevésbé költséghatékonynak a kombinált terápia (ICER: 6 492 271 Ft/QALY), míg az alapesettel számolva a legköltséghatékonyabb.Következtetések: A dolgozat eredményei összhangban vannak a nemzetközi szakirodalom következtetéseivel, vagyis kombinált terápia alkalmazása az epilepszia kezelésére költséghatékony. Magyarországon eddig még nem készült az epilepszia gyógyszeres terápiáinak költséghatékonyságáról elemzés hazai költség és életminőség adatok felhasználásával. Az elkövetkezőkben a téma tovább kutatására lenne szükség, mely magában foglalná egy magyarországi reprezentatív minta költség, életminőség és betegségprogressziós adatainak felmérését. Ezek segítségével meg lehetne becsülni a tényleges paramétereket és az eredmények segítségével megalapozott népegészségügyi döntések hozni az epilepsziás betegek ellátására és társadalmi helyzetére vonatkozóan.