Az adócsalás egy ágens-alapú modellje

Absztrakt (kivonat)

A számítástechnika fejlődésével egyre több eszköz áll rendelkezésre a komplex rendszerek modellezésére. Ilyen eszköz az ágens alapú modellezés, amely egyén alapú, alulról-felfelé építkező, kifejezetten számítógépes szimuláción alapuló módszer. Az ilyen típusú modellek jól alkalmazhatók olyan problémákra, ahol a múlt nem igazán jó előrejelzője a jövőnek. Amikor arra vagyunk kíváncsi, hogy a strukturális változások hogyan alakulnak ki, és természetesen, ha létezik az ágenseknek egy természetes reprezentációja. (Macal-North [2006]) Az adózási cselekvést, annak összetett és bonyolult volta miatt a legtöbb mikroökonómiai modell csak szűk korlátok között és életidegen feltételezések mellett volt képes előre jelezni. Ezek a modellek egy vagy több hasznosságfüggvénnyel írták le az adózó viselkedését, és a nézőponttól függően az adófizető vagy az állam próbálta maximalizálni a hasznosságfüggvényét. (Szabó-Gulyás-Tóth [2009]). Az ilyen megközelítés gyengéje a hasznosságfüggvény, amely egyetlen meg nem változtatható stratégiát definiál. Ugyanakkor az ágens alapú modellezés jól alkalmazható módszer az adócsalás problémájára. A dolgozatom első felében bemutattam az ágens alapú modellezés alapjait, illetve ismertetek néhány az adócsalás témájában született korábbi modellt. A dolgozatom második felében ismertettem a saját ágens alapú adócsalás modellemet, majd a segítségével vizsgálatokat végeztem. Először azt vizsgáltam, hogy a különböző jövedelmi osztályok nagysága, befolyásolja-e az adózási morált. Arra az eredményre jutottam, hogy a magasabb jövedelmi osztályok arányának növelése a társadalomban, pozitívan befolyásolhatja az adózási kedvet. A második vizsgálatban átbillenési pontot vizsgáltam az adóellenőrzésekkel kapcsolatban. Azaz olyan kiindulási értéket kerestem, amelytől kis mértékben eltérve a populációban mégis jelentős változások következnek be. A harmadik vizsgálatban a büntetés mértékét vizsgáltam. A modellre igaz az alapvető összefüggés, hogy a büntetés növekedésével csökken az adócsalók száma. Ugyanakkor találtam „rendetlenül” viselkedő pontokat. Ezekben a pontokban a modell később érte el a teljesen adófizető állapotot, mint az ezt megelőző és az ezt követő pontokban. A modell NetLogo 4.1.3 programmal készült, forráskódja a dolgozata függelékében megtalálható. Hivatkozások: Macal, C. M. - North, M. J. [2006], Tutorial On Agent-based Modeling and Simulation Part 2: How to Model with Agents. ,Winter Simulation Conference 2006, Monterey, California, USA, 73-83. old. Szabó, A. – Gulyás, L. – Tóth, I. J. [2009], Az adócsalás elterjedtségének változása – becslések a TAXSIM ágensalapú adócsalás-szimulátor segítségével. Megjelent: Semjén, A.-Tóth, I.J.(szerk.): Kormányzat és rejtett gazdaság. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 65-83.o.