A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága

László, Viktor (2012) A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága. BA/BSc thesis, BCE Közgazdaságtudományi Kar, Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék.

[img] PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
788kB

Abstract

Szakdolgozatom a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával és alternatív nyugdíjparadigmákkal való összevetésével foglalkozik. Azért erre a témára esett a választásom, mivel mindannyian érintettek vagyunk ebben, saját magunk, családunk illetve ismerőseink révén. Fontos előre tudni, hogy későbbiekben is be tudja-e a nyugdíjrendszer tölteni szolidáris, egyben igazságos szerepét, sőt lényeges kérdés, hogy egyáltalán fenntartható-e maga a rendszer. Ha nem, milyen változások szükségesek, hogy javítsunk a jelenlegi helyzeten, létezik-e jobb nyugdíjrendszer, mely közfelháborodás nélkül átültethető a hazai környezetbe. Ezekre a kérdésekre, a témakörhöz kapcsolódó tanulmányok ismertetésével próbálok választ adni. A második fejezetben bemutatásra kerül az 1998-as nyugdíjreform után kisebb változásokon átesett nyugdíjrendszer. Fontos itt megjegyezni, hogy mivel nincs megállapodás az új rendszerről és megfelelő hatástanulmány sincs a friss változtatásokról, ezért a Bajnai kormány előtti állapotokat veszem alapul (a 13. havi nyugdíj kivételével). Ezek után a harmadik fejezetben rátérek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának vizsgálatára olykor összevetve az 1997/98-as reform előtti felosztó-kirovó rendszerrel. Majd a negyedik fejezetben két fő nyugdíjparadigma segítségével rávilágítok a vizsgált nyugdíjrendszer előnyeire és hátrányaira. Végezetül az ötödik fejezetben felvázolom a friss változtatásokat és összefoglalom a tanulmány fő következtetéseit. A szakdolgozat nem tartalmazza a nyugdíjrendszer részletes történetét, és a rokkantsági nyugdíj kérdését sem. Csak az második bekezdésben lévő témákra fókuszálok, ezeket statisztikai adatokból és különböző feltételeken alapuló előrejelzésekből következtetem. A hazai nyugdíjrendszer bemutatása után arra az eredményre jutottam, hogy a várható demográfiai és foglalkoztatási körülmények között a vizsgált nyugdíjrendszer hosszútávon fenntarthatatlanná válik, bármennyire is javuló egyenleget mutat későbbiekben a nyugdíjreform előtti rendszerhez képest. Ez főként az öregedő társadalom és a teljes foglalkoztatottság megszűnése okozta növekedő járulékszinteknek valamint a nem megfelelő magánnyugdíjpénztári hozamrátáknak köszönhető. A paradigmákkal való összevetés során látszik, hogy különböző szempontok szerint, hol az egyik hol a másik nyugdíjrendszer előnyösebb, ezért nem létezik olyan, hogy „legjobb nyugdíjrendszer”. Prioritásoktól függ az, hogy melyiket lenne érdemes alkalmazni. Például a relatív nyugdíj tekintetében a vizsgált nyugdíjrendszer jobb a többinél, viszont hosszútávon ehhez jelentősen több járulékszintre lenne szükség, hogy fedezni lehessen a kifizetéseket. Van olyan nyugdíjparadigma, melyet nem kell a költségvetésből finanszírozni, azonban ekkor a nyugdíjasok kevesebb nyugdíjra számíthatnak. Mást preferál az, aki minél kisebb járulékot szeretne fizetni, mint az, aki a minél több járadékot választaná. Fontos, hogy a magyarországi helyzetet felmérve a nyugdíjrendszer eltérő súlyozással aktuális, igazságos, átlátható, szolidáris és fenntartható tulajdonságok közül mindnek megfeleljen. A nyugdíjrendszer évről évre változik. Mivel az elemzések főként a 2006-os tényállományon alapulnak, részletesen leírom az utóbbi évek lényeges változtatásait, elsősorban a járulékokat, indexálást és a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokkal foglalkozom.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Finance
Social welfare, insurance, health care
ID Code:4735
Specialisation:Gazdaságelemzés szak
Deposited On:14 Sep 2012 09:47
Last Modified:14 Sep 2012 09:47

Repository Staff Only: item control page