Helyi pénzek és nemzetgazdasági hatásaik

Abstract

Dolgozatomban a helyi pénzeket és a gazdaságra gyakorolt hatásaikat vizsgálom. Az egyre erősödő pénzügyi és reálgazdasági globalizáció és tapasztalható negatív hatásai miatt sokan regionális összefogásban, helyi kezdeményezésekben gondolkodnak. Ezek egy sajátos formája a helyi pénzek és pénzhelyettesítők megjelenése, amelytől kibocsátóik elsősorban a helyi gazdaság fellendítését remélik. Korántsem egyértelmű ugyanakkor, és különösen sok közgazdasági vitára ad okot, hogy e helyipénz-konstrukciók milyen hatást gyakorolnak a nemzetgazdaság egészére, illetve a helyi gazdasági fejlődésre. Ezen kérdések vizsgálatát tűzi ki céljául jelen dolgozat. A téma aktualitását nemcsak az utóbbi másfél-két évtizedben világszerte elterjedőben lévő helyi pénzek és csererendszerek, hanem a magyarországi fejlemények is adják, elég csak a soproni kékfrankra, vagy a nemrégiben, 2012. március 22-én forgalomba helyezett balatoni koronára gondolni. A dolgozat felépítése a következő. Az első fejezetben kísérletet teszek a különböző pénzhelyettesítők csoportosítására, bemutatom a helyipénz-kezdeményezések főbb jellemzőit és típusait, néhány jellegzetes példával illusztrálva. Részletesen foglalkozom a kékfrankkal, mint az egyelőre egyedül vizsgálható magyarországi helyi pénzzel. Végül a helyi pénzekkel kapcsolatos kockázati és szabályozási kérdéseket tárgyalom. A gyakorlati alkalmazásokkal való megismerkedés után a második fejezet a helyi pénzek elméleti indítékait részletezi: ismertetem Silvio Gesell elméletét és gyakorlati javaslatait, valamint a mai kibocsátók érveit, egyben az ezekkel kapcsolatos szükséges és megfelelő kritikákat is igyekszem megfogalmazni. A harmadik fejezetben két közgazdasági modellt írok fel: az első Sidrauski klasszikus hasznosság-elméleti megközelítése, a második pedig egy újabb keresési modell, amely a pénz (helyi pénzek által hangsúlyozott) csereeszköz-funkcióját emeli ki. Eredményként elsődlegesen az mondható el, hogy összgazdasági szinten minden helyipénz-konstrukció hasznosságcsökkentő hatású. (A helyi gazdaságra gyakorolt hatások majd az adatok rendelkezésre állásával ökonometriai becsléssel lesznek vizsgálhatók.) Az elméleti indítékok kritikáinál arra jutottam, hogy a kezdeményezésnek közgazdasági szempontból több hibája van, társadalmilag azonban kifejezetten hasznos ötlet. Hogy lehetséges-e egy hasonló társadalmi hatású, ám közgazdaságilag is korrekt eszköz bevezetése, további kutatás témája lehet.