A Miniszterek Tanácsa és a hatalmi indexek

Abstract

Szakdolgozatom az Európai Unió döntéshozatalában meghatározó szerepet játszó Miniszterek Tanácsának tagjai közti erőmegoszlást és annak változásait vizsgálja számos hatalmi index mutatóértékein keresztül az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulásától napjainkig. A dolgozat első részében röviden áttekintem az Európai Unió döntéshozatalának változásait, és megindokolom, hogy milyen szempontok szerint lehet érdekes a Miniszterek Tanácsának hatalommegoszlása. Ezt követően a játékelméleti bevezető keretében elhelyezem a hatalmi indexeket, sort kerítek a szükséges definíciók leírására, rövid történeti bemutatásra. A hatalmi indexek közül ötöt emelek ki, melyekkel a továbbiakban foglalkozni fogok. Ezek a következőek: Shapley-Shubik index, normalizált Banzhaf index, Deegan-Packel index, Közjószág index és Johnston index. A megadott hatalmi indexeket a játékosok díjazásának módja és a figyelembe vett koalíciók szerint csoportosítva bemutatom, miért erre az öt hatalmi indexre esett a választásom. A folytatásban a hatalmi indexek bemutatásának zárásaként két lépésben áttekintem velük szembeni legfőbb kritikákat. Először a hatalmi indexek fogalmát ért általános kritikákat mutatom be, majd a tartalmukkal, belső logikájukkal szembeni kifogásokat felvonultató úgy nevezett hatalmi index paradoxonok közül sorolok fel négyet. A bevezető fejezetek után kerül sor a szakirodalom áttekintésére, mely során a Miniszterek Tanácsára adaptált módosított, továbbfejlesztett játékokat mutatok be. Ezek között van példa nem kooperatív játékelméletre értelmezett hatalmi indexekre, (ideológiai) térben való reprezentációra, stratégiai szavazás, illetve jövőben várható helyzetek vizsgálatára. A dolgozat saját számításokat felvezető részében leírom, mi vezetett ahhoz az elhatározáshoz, hogy 1957-től napjainkig az összes változást saját software segítségével kiszámított adatokon keresztül elemezzem, majd megfogalmazom várakozásaimat a hatalmi indexek különböző országok és időpontok esetén várható értékeivel kapcsolatban. A következő fejezet lépésről lépésre végigveszi az említésre méltó hatalmi index értékváltozásokat, illetve mutatóértékeket, és az ezekben felfedezhető tendenciákat – illetve bizonyos esetekben azok hiányát. A dolgozat zárásaképpen összefoglalom az elemzés során levont tanulságokat, és felvázolom a lehetséges továbbkutatási irányokat.