Konvergencia és Stabilitás a Gazdasági és Monetáris Unióban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja, hogy feltárja a Gazdasági és Monetáris Unió működésének előfeltételeként megfogalmazott költségvetési egyezmények szerepét, jelentőségét és mindenekelőtt a hatékonyságát. Azt kívántam szemügyre venni, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió alapvető fiskális koordinációs eszköze, a Stabilitási és Növekedési Paktum miként képes hatni a tagországok gazdasági konvergencia-folyamataira és ezen keresztül képes-e beteljesíteni célját és hatékonyan hozzájárulni egy világgazdasági szinten is versenyképes szupranacionális gazdasági együttműködéshez az európai országok között. A fő célom az volt, hogy bemutassam a számos tagországból álló gazdasági együttműködés mechanizmusát. Ennek a komplex „jelenségnek” a folyamatában való vizsgálatából adódóan a dolgozat meglehetősen nagy ívet ír le mind kronológiai szempontból, mind pedig a viszonylag széleskörű, de átfogó jellegű tematikát tekintve. A szakdolgozat első része a Gazdasági és Monetáris Unió kezdeti időszakának gazdasági eredményeit vizsgálja, valamint bemutatja a meghatározó tagállamok szerepét. Ezt megelőzően azonban a Gazdasági és Monetáris Unió mint nemzetközi intézmény céljainak ismertetéséhez, a gazdasági együttműködés létrejöttét alátámasztó közgazdaságtani elméletekig nyúlok vissza (Az optimális valutaövezetek elméleteinek bemutatásával). A második rész foglalkozik a 2004-es bővítés kérdésével, hangsúly fektetve az újonnan csatlakozott tagállamok valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum kritériumrendszerének viszonyára. A munka harmadik szakasza a 2008-as pénzügyi válságig tartó időszakot dolgozza fel. Ebben a fejezetben a vizsgálat tárgyát képezi az egyes EU-tagországok konvergenciájának fejlődése valamint a gazdasági együttműködés világgazdasági szerepének alakulása. Arra keresem a választ, hogy mennyire voltak képesek egymáshoz felzárkózni az egyes EU-tagállamok nemzetgazdaságai a recesszió bekövetkeztéig. Más szavakkal: létezik-e konvergencia és stabilitás az Európai Unióban? Ennek megválaszolását alapvetően két szempont alapján igyekeztem elvégezni: az egyik ilyen szempont a közös piac belső fejlődésének kérdése, amelyhez szorosan kötődik a fiskális keretrendszer problémájának vizsgálata is, másfelől pedig a gazdasági együttműködés nemzetközi szereplésének megítélése, ami a versenyképesség és részben növekedés problémáját öleli fel. A dolgozat eredményeképpen elmondható, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt konvergencia-folyamatok teljesítése komoly akadályokba ütközött és ezáltal a piaci integráció kiépítése még korántsem tekinthető befejezettnek. A megfelelő növekedési faktorok azonosításával illetve ezek megteremtésével komolyabb lendületet lehetne adni az integráció fejlődésének, amely nemzetközi szinten – folytatva a bevezetése óta fennálló tendenciát – az euró további térnyerését eredményezné. A Gazdasági és Monetáris Unió stabilitása és jövője valószínűsíthetően a fejlődő piacok még meglévő növekedési potenciáljának kiaknázásában keresendő. Szakdolgozatom záró mondataiban teszek – koncepcionális – javaslatokat e fejlődő piacok integrálásának lehetőségére.