A környezetvédelmi beruházások megtérülésének vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

A környezetvédelmi beruházások megtérülésének vizsgálata fontos terület, hiszen napjainkra már nem csak a hatóságok, hanem a társadalom részéről is jelentősek az elvárások a vállalatokkal szemben környezetvédelmi kérdésekben. Azonban sokan még mindig kötelezettségnek fogják fel a környezetkímélő működést. A környezeti számvitel eszközeivel vizsgálva ezeket a beruházásokat azonban új alapokra helyezhető megítélésük, és már nem a nyereséget csökkentő kötelezettségként, hanem gazdasági és környezeti (társadalmi és természeti) hasznot egyaránt generáló befektetéseket jelenthetnek. A dolgozat célja annak feltárása, hogy a vezetői környezeti számvitel milyen eszközökkel és módszerekkel támogatja a környezetvédelmi beruházások megtérülésének elemzését, milyen pénzügyi megtérülési mutatók alkalmazhatók hasonló projektek esetében. Egy, a Magyarországon tevékenykedő vállalatok körében elvégzett kvantitatív kutatás eredményeiből arra a kérdésre keresi a választ, hogy a bemutatott eszközök mennyire terjedtek el hazánkban, és mennyire lennének alkalmazhatók. A szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok tanulmányozását követően megállapítható, hogy a beruházások vizsgálatának alapja a környezeti költségek azonosítása és számszerűsítése. Az azonosításhoz – bár léteznek más módszerek – a teljes költség értékelés (TCA – total cost assessment) ajánlott, mint már alkalmazott és elterjedt eszköz. Ennek alapja az összes környezeti költség feltárása és csoportosítása a beruházáshoz tartozó megfelelő (nem középtávú) időhorizont és megtérülési mutatók kiválasztásával. A beruházási döntést a költségek hierarchiája alapján kell meghozni. A dolgozatban Dr. Csutora Mária nyomán a következő környezeti költségkategóriákat különböztettem meg, melyek a hierarchiát is adják: hagyományos, rejtett, feltételes, intangibilis és externális költségek. A kategorizálás segítséget nyújt a költségek azonosításában (a vonatkozó szakirodalom is Vass Gábor: A környezetvédelmi beruházások megtérülésének vizsgálata - Magyarországi felmérés, szoftver alapú megoldások és fejlesztési lehetőségek Szakszeminárium-vezető: Dr. Csutora Mária 2011. november 27. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Regionális és környezetgazdaságtan szak hasonló csoportosításokat követ). A nemzetközi tapasztalatok tanulmányozása során elmondható, hogy a legelterjedtebb megtérülési mutatók a nettó jelenérték, a belső megtérülési ráta és a megtérülési idő. A környezeti költségek területét vizsgálva levonható az a következtetés, hogy a gazdasági megtérülés vizsgálatához első sorban a könnyebben számszerűsíthető költségeket kell bevonni a számításokba, mivel a nehezebben számszerűsíthető intangibilis és externális költségek önmagukban nem jelenthetik egy beruházási döntés alapját. Mindamellett figyelembe kell venni ezeket a költségeket is, azonban kisebb súllyal. A magyarországi vállalatok körében elvégzett, a környezetvédelmi beruházásokról szóló kérdőív eredményei azt mutatták, hogy hazánkban nem ismerek a dolgozatban ismertetett, környezeti számvitel alkalmazó programokat, a P2/FINANCE-t és a COMFAR-t, amelyek hatásosan támogatják a döntéshozókat. A két program vizsgálata elengedhetetlen volt a beruházás vizsgálatához tartozó lépések azonosításában. A kérdőív eredményei alapján megállapítható, hogy a nemzetközi gyakorlattal szemben hazánkban a belső megtérülési ráta háttérbe szorul, a nettó jelenérték inkább a nagyvállalatok körében elterjedt, és leginkább az egyszerű megtérülési időt részesítik előnyben, aminek a diszkontált változata elterjedt az amerikai nagyvállalatok körében. A dolgozat záró fejezete összefoglalja a környezetvédelmi beruházások pénzügyi elemzésének folyamatát, a megtérülés kiszámításának lépéseit úgy, hogy ezek a szempontok alkalmazhatók legyenek egy szoftver alapú programban is. Ismerteti azokat a funkciókat, amik hasznosak lehetnek a beruházások vállalati szintű vizsgálatához, ilyen például a költségek változását vizsgáló érzékenységvizsgálat. Végül arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen további kutatások, felmérések lennének szükségesek a jövőben ahhoz, hogy még pontosabban fel lehessen mérni a vállalatok igényeit egy hasonló programmal szemben, valamint milyen módon lenne lehetséges megvalósítani és elterjeszteni a felvázolt alkalmazást Megállapítható, hogy a környezetvédelmi beruházásoknak van létjogosultsága, ha megfelelően állunk hozzájuk és a bemutatott eszközökkel vizsgáljuk őket. A környezeti számvitel eszközeit hazánkban is minél szélesebb körben el kell terjeszteni a jövőben annak érdekében, hogy a vállalatok ne a hagyományos beruházásoknál alkalmazott gyakorlatot kövessék, és a jelenleginél több környezetvédelmet célzó beruházás valósulhasson meg. A dolgozat konklúziója, hogy vállalati szinten a környezetvédelmi beruházásokat nem környezetvédelmi, hanem gazdasági szemmel kell vizsgálni, de olyan eszközökkel, amelyek segítségével reálisan tudjuk értékelni megtérülésüket.