Kozics, Ádám (2010) Hatalmi indexek viselkedése az Európai Unió Tanácsának döntéshozatali rendszerében. Szakdolgozat, BCE Közgazdaságtudományi Kar, Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék.
|
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
341kB |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatom kiindulópontja az a kérdés volt, hogy minden esetben helyes-e egy súlyozott szavazás során a döntéshozók által birtokolt hatalmat a szavazati súlyukkal arányosnak venni. Gyakorlati példának az Európai Unió Tanácsát, és ennek döntéshozási rendszerét választottam, mert az idők folyamán a testületbeli súlyozott szavazás paraméterei többször változtak, és ez jó példát szolgáltat arra is, hogy mikor célszerű a hatalmat a súllyal arányosnak tekinteni és mikor nem. Bemutattam a hatalomból való részesedés mérésére szolgáló két másik mutatót, a Banzhaf indexet és a Shapley-Shubik indexet. Mindkét mutató azon esetek számából következtet egy szavazó érdekérvényesítési képességére, amelyben a végső közösségi döntés a vizsgált döntéshozó szavazatával egyezik meg. Ehhez csupán a súlyeloszlást és s kvótát kell ismernünk. Az indexek természetesen pozitív korrelációt mutatnak a súllyal, ám néhány rendkívüli esetben meglepő eltéréseket tapasztalhatunk. Ezen eseteket jártam körül, próbáltam megmagyarázni miből következett ez az eltérés, és hogy ilyenkor melyik mutató értékét célszerű figyelembe venni. Ezután ismertettem Lionel Sharples Penrose határérték tételét, amely azt mondja ki, hogy nemcsak pozitív korreláció van a súlyok és az indexek között, hanem a szavazók számával végtelenbe tartva a hatalmi index súlyhoz konvergál. Az Európai Unió bővítése során a Tanácsban is egyre több tagállam képviseltette magát, megvizsgáltam tehát, hogy a tételben kimondott konvergencia megfigyelhető-e. Azt találtam, hogy az eltérés a súlyok és az indexek különbsége nem mutat csökkenő tendenciát, ennek megmagyarázására végignéztem mik, mely paraméterek lehettek ilyen hatással a hatalmi indexekre. A tapasztalatok alapján előrejelzést adtam a Banzhaf- illetve Shapley-Shubik index alakulására abban az esetben, ha az Unióba további tagországok lépnek be. Végül bemutattam egy módszert, mellyel adott hatalommegoszlásra tudjuk kiszámolni, mely súlyrendszer eredményezi azt, majd a módszert alkalmaztam a Tanácsra az igazságosság 3 különböző értelmezése szerint.
Tétel típus: | Szakdolgozat |
---|---|
Témakör: | Politikatudomány Matematika. Ökonometria |
Azonosító kód: | 3535 |
Képzés/szak: | Gazdaságmatematikai Elemző Közgazdász Szak |
Elhelyezés dátuma: | 09 Aug 2011 10:52 |
Utolsó változtatás: | 02 Júl 2016 20:32 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap