Árfolyamválságok és értelmezéseik

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy – a médiában megjelenő híreknek megfelelően – a 2008-as gazdasági válság valóban több országban is a nemzeti valuta gyengüléséhez vezetett-e, „árfolyamválságot” okozott-e. Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan kérdése, ami – Magyarország érintettsége miatt – mindannyiunk számára releváns. Dolgozatomban az erre a kérdésre kapott eredményeket kívánom prezentálni. Első lépésként a múlt eseményeit, az elmúlt harminc év árfolyamválságait vizsgáltam meg. Először a Bretton-Woods-i rögzített árfolyamrendszer felbomlását foglaltam össze, majd pedig a – főként fejlődő országok-béli – árfolyamválságokat vettem górcső alá. Áttekintettem a latin-amerikai, mexikói, kelet-ázsiai és orosz válság eseményeit, a kialakulásuk okait, illetve a problémákra adott megoldásokat. Külön kitértem az ún. ERM-válságokra (Egyesült Királyság, Olaszország), melyek a második fejezetben vizsgált modellek szempontjából kiemelten fontosak. Dolgozatom második részében az árfolyamválságok modellezésével foglalkoztam. Először külön-külön áttekintettem a modellek három „generációját”, s megvizsgáltam, hogy mik a különbségek és a hasonlóságok az elképzelések között. Megállapítottam, hogy a modellcsaládok nem mondanak egymásnak ellent, hanem éppen ellenkezőleg: egymásra épülnek, megpróbálják kiegészíteni egymást. A hangsúlyok természetesen az idő múlásával – és újabb válságok bekövetkeztével és vizsgálatával – eltolódtak, azonban az első modellek bizonyos alapvető feltevései a mai napig érvényben vannak. A szerzők próbálják bővíteni a modelleket és egyre több szempontot igyekeznek figyelembe venni. Ugyanakkor látható, hogy van még fejlődési lehetőség az árfolyamválságok modellezésének terén, hiszen a jelenlegi modellek előrejelző képessége még nem megfelelő. A múlt eseményei és az elméleti háttér áttekintése után elérkezettnek láttam az időt, hogy a jelen eseményeire fordítsam a figyelmem. Elsőként az izlandi eseményeket vizsgáltam meg. Arra kerestem a választ, hogy miért pont Izland esett áldozatul a globális krízisnek. Úgy gondolom, hogy ennek fő okai a pénzintézetek túlzott eladósodásában, illetve kockázatvállalásában, a bankrendszer aránytalan szerkezetében, illetve a pénzügyi felügyeleti rendszer nem megfelelő működésében kereshetők. Arra a megállapításra jutottam, hogy Izlandon egy „ikerválság” következett be, hiszen az árfolyamválság együtt járt a bankrendszer összeomlásával. Ezt a „dupla” krízist azonban az ország gazdasága nem bírta elviselni, s így következhetett be a teljes összeomlás. A jelen eseményei kapcsán mindenképpen meg kellett vizsgálnom Magyarország helyzetét. Megkíséreltem áttekinteni a Lehman Brothers összeomlását követő időszak eseményeit, illetve a 2009 tavaszán bekövetkezett forint gyengülés hátterét. Arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarország esetében nem beszélhetünk árfolyamválságról, hiszen a forint árfolyama még a „legnehezebb” időszakban is „csupán” a harmadával értékelődött le az euróval szemben. Hazánk esetében ennél talán még komolyabb gondok állnak fenn. Úgy gondolom, hogy Magyarország esetében hitelképességi válság lépett fel, mely erősen hasonlít a globális válság első fázisára, a „subprime” válságra. Ebben az esetben is arról beszélhetünk, hogy olyan, „nem elsőrendű” adósok is hitelhez jutottak, akik a későbbiekben a külső körülmények – elbocsátások, állami támogatások visszafogása, stb. – miatt már nem tudták fizetni a hiteleik törlesztő részleteit. Ebben az értelemben mindez független attól, hogy devizában, vagy forintban adósodtak el ezek a családok. A fő problémát ugyanis nem az árfolyam nemzetközi szintem nem kiemelkedően magas gyengülése jelentette, hanem az adósok körülményeinek megváltozása. Összefoglalva elmondható, hogy Magyarországon a globális válság hatására nem alakult ki árfolyamválság. A krízis azonban előtérbe helyezett egy olyan problémát, amelyet talán még egy pénzügyi krízisnél is nehezebben és lassabban lehet csak kezelni. Dolgozatom utolsó fejezetében megkíséreltem összefoglalni az eddigi eredményeket, illetve megpróbáltam levonni a tanulságokat a vizsgálatomból. Az eredeti kérdésre válaszolva, arra a következtetésre jutottam, hogy a 2008-as gazdasági válság csupán Izlandon okozott árfolyamválságot. Az eseményekben azonban komoly szerepet játszott az izlandi bankrendszer összeomlása is, így tehát ebben az esetben sem beszélhetünk „tiszta” árfolyamválságról. Magyarország esetében viszont egyáltalán nem beszélhetünk árfolyamválságról, sokkal inkább „hitelképességi krízis” léptek fel hazánkban. Ezek alapján megalapozatlanok azok a hírek, amelyek a médiában jelentek meg, s amelyek valóságtartalmát vizsgáltam dolgozatomban.