Kína digitális gazdasága globális viszonylatban : A digitalizáció és a mesterséges intelligencia szerepe és jelentősége a kínai gazdaságban és társadalmi kormányzásban

Absztrakt (kivonat)

Jelen tanulmány kiemeli Kínát, mint az egyik olyan meghatározó gazdaságpolitikai kísérletet, ahol a szerzők szerint a társadalmi alkalmazkodóképesség hatékonyabban tartja az ütemet a technológia gyorsulásával, mint más országokban. A szöveg elemzi a megváltozott globális körülmények mellett kialakuló új termelési struktúrákat, és arra a megállapításra jut, hogy a kínai kormányzat képes volt a digitális gazdaság olyan erőteljes fejlesztésére, ami egy integráns gazdaságstratégia részeként hatékony választ adott a demográfiai és termelékenységi kihívásokra. A vállalati irányításon belüli pártállami kötöttség Kínában képes volt olyan gazdaságirányítási kultúrát létrehozni, ami reziliens a belső vállalati válságokra, továbbá rugalmas az exogén kihívásokkal szemben is. A dolgozat egyik fő állítása, hogy ez az adaptivitási kapacitás az egyik olyan kulcseleme a kínai gazdaságnak, ami alkalmas volt fenntartani egy szocialista jelleget viselő gazdasági berendezkedést azután is, hogy a hasonló ideológiai berendezkedésű országok a 20. század végére kudarcot vallottak. Kína autonóm technológiai politikával képes volt olyan magas hozzáadott értékű termelési kapacitások kiépítésére, ami a globális ellátási láncokban elfoglalt helyét megemelte, illetve domináns pozíciókat szerzett regionális szinten, valamint a fejlődő országok hálózatában.