Anyagi és társadalmi depriváció Magyarországon a konjunktúra időszakában

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányomban ismertetem az anyagi és társadalmi depriváció fogalmát és bemutatom a mutatót alkotó tételeket, majd meghatározom az értékét Magyarország régióira. Célom a deprivációs ráta összevetése a különböző makrogazdasági és demográfiai mutatók értékeivel és fellelhető mintázatok keresése. Faktorelemzéssel meghatározom a tételek két dimenzióját, amikre külön számolok anyagi deprivációs rátát. Eredményeim azt mutatták, hogy azok a régiók, ahol magasabb a depriváció mértéke ott jellemzően alacsonyabb az egy főre jutó GDP mértéke és a jövedelmek is, magasabb a munkanélküliségi ráta, valamint magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya. Az iskolai végzettség az egyik legerősebb befolyásoló erő a depriváció kialakulásában, hiszen azok az egyének, akiknek alacsonyabb a végzettségük hajlamosak alacsonyabban fizető állásokban dolgozni vagy akár alkalmi munkákat végezni. Azok a régiók, amelyekre az alacsonyabb anyagi depriváció a jellemző jelentősen magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkeznek, ezáltal magasabbak a jövedelmek, alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor magasabb a diplomások aránya ezekben a régiókban és alacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya.