Minőségi indexek szerepe a vesecsere algoritmus javításában

Absztrakt (kivonat)

A közgazdaságtan legizgalmasabb piacai azok a piacok, amik a pénz által nem vezérelhetőek. Ezeken a piacokon nem döntheti el a vásárló, hogy mit vásárol meg az adott áron, ugyanis nem csak mi választunk, hanem minket is választaniuk kell ahhoz, hogy a csere létrejöjjön. Ilyen párosítási piac a munkaerőpiac, a felvételi rendszerek, illetve az általam vizsgált vesecsere piac. A vesecsereprogramok olyan végstádiumú vesebetegségben szenvedőknek segítenek, akiknek van lehetséges donorja (például a házastársa vagy rokona), de az sajnos immunológiailag inkompatibilis vele, így a transzplantációt nem lehet köztük elvégezni. A betegek a donorjaikkal regisztrálnak az országuk vesecsereprogramjába, ahol az algoritmus optimális kettes vagy ennél nagyobb csereköröket hoz létre, ahol a betegek elcserélhetik inkompatibilis párjukat, hogy a körben mindannyian kompatibilis donorhoz jussanak. A létrejött vesecserék minőségét különböző tényezők határozzák meg: elsősorban a vércsoport-egyezés, HLA-típus, de a kor, nem és a BMI index is meghatározhatja az új vese élettartamát. Az új vesék élettartama általában 10-15 év, így a betegek többségének második transzplantációra is szüksége van, ekkor azonban kisebb eséllyel találnak megfelelő donort, az első transzplantáció során kialakult antitestek miatt. Az optimalizáció során legtöbbször a transzplantációk számának maximalizálása a cél, a létrehozható körök nagyságának korlátozásával. A transzplantációk magas száma azonban nem garantálja, hogy a legjobb megoldást kaptuk, hiszen az új vesék várható élettartama, a cserék minősége hatalmas jelentőséggel bír. A szakdolgozatomban a Spanyolországban használt kritériumrendszert bővítem egy minőségi indexet optimalizáló kritériummal, és a kapott eredményeket elemzem a betegek és az egészségügyi rendszer számára legfontosabb szempontok szerint.