„Én” és „mi” egy világjárványban: Nyelvészeti esettanulmány a magyar politikai kommunikáció perszonalizációjáról a koronavírus idején = “I” and “we” in a pandemic A linguistic case study on the personalization of Hungarian political communication during the coronavirus

Absztrakt (kivonat)

A politikusok az idő előrehaladtával egyre személyesebb tartalmakat és információkat osztanak meg magukról, amellyel egy időben csökken a politikai kollektívák – így a pártok – jelentősége is (Aczél, 2009; Balmas et al., 2014; Holtz-Bacha et al., 2014; McAllister, 2009; McAllister, 2015b; Perloff, 2021; Plasser, 2008; Rahat & Sheafer, 2007; Szabó, 2021, 2022a, 2022b). A jelenség megfigyelhető a magyar politikai színtéren is, többek között a közösségi médiában (Farkas & Bene, 2020) és a televízióban (Horváth, 2023). A Covid19-járvány alatt a hazai politikai kommunikációnak még nagyobb tétje volt: ide sorolhatjuk a jogállamiság meglétének kérdését (Szente, 2020), a kormány hangulatkeltését például az ellenségkreáláson keresztül (Schlett, 2018), a vírus háborús metaforákkal való azonosítását (Szabó, 2020) vagy az egyoldalú, korlátozott kormányzati kommunikációt is. Milyen tendenciák mutatkoztak a politikai kommunikáció perszonalizációjában a koronavírusjárvány idején? Kutatásom erre a kérdésre kereste a választ a magyar miniszterelnök által a Kossuth Rádiónak adott interjúk szöveges leiratain keresztül 2020 és 2021 között, tehát a koronavírus első három „hulláma” idején. A tanulmány az igei személyragok, birtokos személyjelek és személyes névmások első személyű eseteinek használatát vizsgálta korpusznyelvészeti módszerrel, amely lehetőséget biztosított az egyes és többes számra vonatkozó adatok számszerű kimutatására. Előbbi egyértelműen a perszonalizációt mutatja, míg utóbbi valamely csoport nevében való megnyilatkozásra utal, azaz kevésbé perszonalizált (Szabó, 2021, 2022a, 2022b). A T/1 esetén ráadásul többféle csoport nevében is történhet a nyilatkozat, ezek jelen dolgozatban a családra, pártra, nemzetre, nemzetközösségre, Európai Unióra és az emberiségre utalást jelenthetik. Az E/1 személyjelölések száma nem haladta meg a T/1 utalásokét, ugyanis ezer szóra normalizált szummájuk 63,2 százalékát teszik ki a többes számúak, míg 36,8 százalékát az egyes számúak. Az E/1 esetében egy növekvő-leszálló tendencia látszik, míg a T/1-nél egy ezzel ellentétes görbe rajzolódik ki a koronavírus első három „hulláma” alatt. Mindössze egy olyan rádióinterjú volt, amelyben az E/1 használata gyakoribb volt, mint a T/1-é. A többes szám alkategóriáiban a családra, pártra és az emberiségre utaló személyjelölések gyakorisága csökkent, míg a nemzet, nemzetközösség és az Európai Unió esetén növekedés volt megfigyelhető.