A budapesti repülőtér vonzásának gazdaságföldrajzi összefüggései Magyarországon

Absztrakt (kivonat)

Egy repülőtér eltérő gazdaságfejlesztő hatást gyakorol a vonzáskörzetére. Jelen TDK-dolgozat elsődlegesen arra a kérdésre keresi a választ, hogy kirajzolódnak–e térségspecifikus gazdaságföldrajzi összefüggések a budapesti repülőtér és az egyes térségek egymás közötti vonzásában. Ennek megválaszolásához először is elengedhetetlen egy repülőtér területi vonzásának értelmezése a kapcsolódó tematikus szakirodalmi forrásokban előforduló elméletek és modellek alapján. A Magyarországon belüli gazdaságföldrajzi összefüggések megismeréséhez érdemes a repülőtér vonzását feltérképezni, hogy eltérő–e a vonzási kapcsolat a budapesti repülőtér, avagy áttételesen fővárosunk és az országunk egyes járásai között. Végül további alkérdésként merül fel, hogy a repülőtér és a térségek között számított „elméleti” vonzerő a valóságban képes–e az adott ország gazdasági fejlődését előmozdítani? Használt kutatási módszertanom a Huff-modell térbeli analízise, amelyet leggyakrabban kereskedelmi üzletek gravitációs vonzáskörzetszámítására használnak. Az USA-ban a modell repülőtér vonzáskörzetszámításokban is előfordul, innen inspirálódva szerettem volna magyar viszonylatba átültetni a vizsgálatot, egy eddig érintetlen területet keresve. Így ezen új módszerrel vizsgáltam meg Magyarország térszerkezeti egyenlőtlenségének problémáját. A Huff-modell által használt mutatók átalakításával létrehoztam egy saját képletet, amelyet Magyarország 174 járására számítottam ki, ezzel megkapva eredményül, hogy fővárosunk mekkora vonzást gyakorol egyes járásokra a ferihegyi repülőtéren keresztül.