Crude oil price shocks: linear and nonlinear effects on oil- exporting and importing economies

Absztrakt (kivonat)

This study aims to answer how the nonlinear interconnection of oil shocks and economies changed dynamically. Energy is a critical input in economic systems. As one of the most important energy sources in the market, crude oil’s price dynamics have a profound impact on consumers and producers. When we investigate an oil shock, not only its spot or future price is the aspect that should be taken into consideration, hence we have to look at its background: whether it is a demand or a supply shock, which can be determined with oil shock classification. As part of the research, we focus on the interconnectedness of the oil shocks and the 7-7 most important exporter and importer country’s stock markets during the last 20 years, highlighting especially the period of the COVID-19 pandemic. In other words, we explore how the dynamic changes of the different risks affect the oil-dependent economies. Partial (PTE) is applied to the time series after decomposing crude oil prices to distinguish demand, supply and risk shocks. PTE, which is an information-theory based approach, enables us to examine not only the linear but also the nonlinear effects, considering the detected nonlinear linkages between time series. The simulations show that accurate parameter selection is needed for the application of PTE and the significance test. We demonstrate that before 2008, demand shocks were more linked to oil-exporting countries’ equity markets than to oil importing countries. In the last decade, the risk and demand shocks become weaker, while the power of supply shocks did not change particularly for oil-exporting countries. In the case of the importer countries, the number of strong supply shock’s links lessened. Additionally, categorization based solely on the oil import or export role is not sufficient to make a recognizable distinction between the causal linkages for both in and out of the oil shocks during 2020. The evidence also suggests that there are stronger causal links from the direction of oil shocks to the stock markets rather than from stocks to shocks. This study helps to determine the time-varying oil shocks among several countries over the last 20 years contributing to the field of energy economics and energy finance. Exploring the connectivity has implications for a better understanding of the economy. A dolgozatom célja, hogy választ találjak arra a kérdésre, hogy a kőolajsokkok és a gazdaságok nemlineáris kapcsolatai hogyan változtak egy dinamikus elemzés során. Mint az egyik legjelentősebb energiaforrás, a kőolaj, árdinamikájának fontos hatásai vannak mind a fogyasztókra, mind a termelőkre. Amikor egy olajsokkot vizsgálunk, nem csak az azonnali vagy a jövőbeli ár az a szempont, amelyet figyelembe kell vennünk, hanem meg kell vizsgálnunk a hátterét: hogy keresleti vagy kínálati sokkról beszélhetünk-e, amelyet az olajsokkok osztályozásával lehet meghatározni. A kutatás részeként az olajsokkok és a 7-7 legfontosabb exportőr és importőr ország tőzsdéinek kapcsolatait vizsgálom az elmúlt 20 évben, külön kiemelve a COVID-19 járvány időszakát. Más szóval, azt tesztelem, hogy a különböző kockázatok dinamikus változásai hogyan hatnak a kőolaj-kereskedelemtől függő gazdaságokra. A nyersolajárak dekompozícióját a keresleti, kínálati és kockázati sokkok megkülönböztetése érdekében végeztem el, majd ezt követően alkalmaztam a parciális transzfer entrópiát (PTE). A PTE, amely egy információs elmélet alapú megközelítés, lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak a lineáris, hanem a nemlineáris kapcsolatokat is megvizsgáljuk, figyelembe véve az idősorok között észlelt nemlinearitást. A szimulációk azt mutatják, hogy a PTE és a szignifikancia teszt alkalmazásához megfelelő (hiper)paraméterválasztás szükséges. Bemutatom, hogy 2008 előtt a keresleti sokkok jobban kapcsolódtak az olajexportáló országok részvénypiacaihoz, mint az olajimportáló országokéhoz. Az elmúlt évtizedben a kockázati és keresleti sokkok gyengébbé váltak, míg a kínálati sokkok ereje nem változott különösen az olajexportáló országok esetében. Az importáló országok esetében csökkent az erős kínálati sokk kapcsolódások száma. Emellett a kizárólag az olajimport vagy -export szerepe alapján történő kategorizálás azonban nem elegendő ahhoz, hogy felismerhető különbséget tegyünk az oksági kapcsolatok természetei között 2020-ban. Az eredmények azt is sugallják, hogy erősebb oksági kapcsolatok vannak az olajsokkok irányából a részvénypiacokhoz, mint a részvényektől a sokkok irányába. Ez a tanulmány segít meghatározni az időben változó olajsokkokat több ország között az elmúlt 20 évben, hozzájárulva az energiagazdaságtan és az energiapénzügy (energy finance) területéhez. Az összefüggések feltárása hatással van a gazdaság jobb megértésére.