A tudásmenedzsment szerepe a professzionális identitás kialakításában kritikai szemüvegen keresztül

Absztrakt (kivonat)

A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan tekintenek a tudásra és a tudásmenedzsmentre menedzsmenttanácsadó szervezetekben, és ez hogyan a munkavállalók a professzionális identitására. A dolgozat elméleti hátterét a kritikai menedzsmentkutatás mint kutatási paradigma, a tudásintenzív szervezetektől, tudásmunkáról, a tudásmenedzsment kritikai megközelítéséről, valamint az identitásról, identitáskonstrukcióról, identitásmunkáról szóló szakirodalom adják. A kutatásom kvalitatív adatgyűjtési módszereken alapul. A kutatási kérdésem vizsgálatához félig-strukturált interjút alkalmazok, melyben az interpretatív és kritikai közelítésmód, a reflexivitás, a szövegek szöveghű és kritikai olvasata fontos szerepet játszanak a válaszok értelmezésében. A dolgozat empirikus anyagát tizenkét MBB-tanácsadóval készült interjú adja. A dolgozat arra a konklúzióra jut, hogy a tanácsadók episztemológiai szempontból a gyakorlatalapú tudást részesítik előnyben, mely a tudás társas módon konstruált jellegét hangsúlyozza. A tudás a munkavállalók számára elsősorban erőforrásként definiálódik és inkább funkcionális helyiértékén keresztül ragadják meg, semmint önértékként. A tudás eltárgyiasítása során alakulnak ki olyan helyi jelentéstartalmak, melyek megerősítik a tanácsadók professzionális identitását; ezek: „spike”-ok kialakítása (valamiben specialistának kell lenni), „insecure overachiever”-nek lenni (magas teljesítmény), az „MBB-lifestyle”-hoz illeszkedés (magas presztízsű élet) és hogy a tanácsadás egy „people business” (egymásról gondoskodás).