Betéti transzmisszió Közép-Kelet Európában

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat a monetáris transzmisszió betéti csatornájával foglalkozik a közép-kelet-európai régióban. Az elméleti összefoglaló után összegzi a témával foglalkozó empirikus tanulmányok eredményeit. Ezután az Európai Központi Bank adatai alapján leíró statisztikával mutatja be Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia betéti kamatainak és rövid bankközi kamatainak kapcsolatát. A dolgozat ökonometriai része hibakorrekciós modellel vizsgálja az elmúlt két évtized betéti kamattranszmissziójának mértékét és gyorsaságát, arra a következtetésre jutva, hogy Csehországban a leggyengébb a betéti transzmisszió, a háztartási betétek pedig rendre lassabban és kevésbé alkalmazkodnak, mint a vállalati betétek. A legtöbb ország legtöbb szegmensében teljes közeli a hosszútávú alkalmazkodás. A leíró statisztikákban felfedezett kamatkülönbözet és az idősorok végének nem kointegráltsága miatt ezután becslést (predikciót) végez a dolgozat szerzője a 2020 után kezdődő kamatemelési ciklusokban a korábbi tapasztalatok alapján várt betéti kamatszintekre. A historikus adatok alapján a magyar háztartások betétei esetében gyengült a legtöbbet a transzmisszió, így a dolgozat ennek a jelenségnek néhány lehetséges magyarázatát tárgyalja zárásként. A dolgozat hozzájárulása kettős a szakirodalomhoz: egyrészt a koronavírus pandémia után 2021-2022-ben kezdődő kamatemelési ciklusról a szerző tudomása szerint még nem jelent meg se általában kamattranszmissziót, sem kimondottan betéti kamattranszmissziót vizsgáló tanulmány a KKE régióra vonatkozóan, ahogy olyanról sincs tudomása, amely ezen dolgozathoz hasonlóan a korábbi transzmisszió alapján várt (prediktált) kamatszintet hasonlítja össze a tényadatokkal.