Az árstop intézkedés hatása az élelmiszer-árindex alakulására Magyarországon

Absztrakt (kivonat)

A hónapokig tartó inflációs növekedés nemzetközi szintű problémákat okozott. A fogyasztók vásárlóerejét és reálbéreit jelentősen csökkentette a magas infláció. Az ezt kiváltó hatások meghatározása azonban közel sem egyszerű. Emiatt a különböző országok eltérő stratégiákkal igyekeztek kezelni a problémát. Magyarország is lépett annak érdekében, hogy az alapvető élelmiszerek a magas infláció mellett is elérhetőek legyenek a korábban megállapított piaci áron. Ez abban merült ki, hogy a kormány árstop intézkedést vetett ki 6 kiválasztott élelmiszercsoportra, ezzel befagyasztva ármozgásukat. Kutatásom során azt vizsgáltam, milyen hatással volt az intézkedés a teljes élelmiszer-árindex alakulására, okozhatott-e a beavatkozás előre nem várt növekedést az árakban. A kutatás motivációja annak megbecslése, milyen mértékben növelte a kialakult helyzet egy átlagos fogyasztó élelmiszerkosarának árát. A hatásvizsgálathoz alkalmazott módszertan a szintetikus kontroll volt, ami lehetőséget adott annak megbecslésére, hogy mennyivel növekedett az árindex az árplafon bevezetéséből kifolyólag. Az eredmények validálására torzitás-korrekciót és idősorklaszterezési eljárást alkalmaztam, valamint a becsült értékeket következtető statisztikai vizsgálatoknak vetettem alá. Az inflációs körülmények figyelembevételével is kijelenthető a modell becslése alapján, hogy a beavatkozást követő időszakban jelentősen nőtt az árindex értéke a szintetikus kontrolléhoz képest. Ez a különbség 2022 októberére elérte a 9,3 bázispontot. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az árstop intézkedés nagy valószínűséggel közrejátszhatott az élelmiszerárak gyors növekedésében.