Retúrjegy a „miénktől” az „enyémig” : A politikai perszonalizáció vizsgálata Orbán Viktor televíziós interjúiban a személyes névmások elemzésén keresztül = Return ticket from “our” to “mine” : Examining political personalization in Viktor Orbán's television interviews through the analysis of personal pronouns

Absztrakt (kivonat)

A politikai kommunikáció perszonalizációja az egyre személyesebb tartalmak és információk megosztását jelenti a politikai életben, amellyel egy időben a politikai kollektívák (például pártok) jelentősége csökken (Aczél, 2009; Balmas et al., 2014; Holtz–Bacha et al., 2014; McAllister, 2009; McAllister, 2015; Perloff, 2021; Plasser, 2008; Rahat & Sheafer, 2007; Szabó, 2021). A jelenséget a magyar politikai kommunikációban is megfigyelték már a közösségi médiában (Farkas & Bene, 2020). Az eddig kutatott terület tervezett kommunikációs forma, tehát a politikus nem rögtönzött módon alkotja mondanivalóját. Kimutatható-e azonban a politikai perszonalizáció spontánabb politikai megnyilvánulások esetében is? Kutatásom erre a kérdésre kereste a választ Orbán Viktor televíziós szerepléseinek szöveges átiratán keresztül. A tévéműsorok vizsgálatát igazolja, hogy az elemzett műsorok többsége élő, amelynél szükséges az azonnali válasz a műsorvezető által feltett kérdésekre. A kutatás Orbán Viktor magyar miniszterelnök választási kampánybeli, illetve azt követő televíziós interjúit nyelvészeti szempontból vizsgálta 1990 és 2022 között. A perszonalizáció kifejezetten nyelvészeti vizsgálata nem elterjedt, tanulmányom ezért hiánypótlónak mondható. A kutatás a személyes névmások alany-, tárgy-, részes-, és birtokos eseteinek használatán keresztül elemezte az interjúkat, amely lehetőséget biztosított a perszonalizáció gyakoriságának számszerű kimutatására. Az egyes szám első személy egyértelműen a perszonalizációt mutatja, míg a többes szám első személy csoportidentitásra utal (Szabó, 2021, 2022a, 2022b). Mivel globálisan személyközpontúvá válik a politika (Holtz–Bacha, 2008), egyrészt az volt a várakozásom, hogy az E/1 személyes névmások aránya növekedni fog az első demokratikus választáshoz (1990) képest a legutóbbi országgyűlési választásig (2022). Ez az állítás azonban nem igazolódott az eredmények alapján, ugyanis oda-vissza mozgás figyelhető meg a T/1-re és E/1-re történő utalások tekintetében. A legtöbb interjúban azonban az egyes szám első személyű személyes névmások voltak többségben, tehát a miniszterelnök kommunikációja összességében perszonalizált volt a vizsgált időszakban. Másrészt a tanulmány előfeltevéseként fogalmaztam meg, hogy a T/1párt használata csökkent, míg a T/1nemzet növekedett az elemzett interjúkban. Ez a két hipotézis beigazolódott az eredmények alapján