A bizalom és a makró tényezők harca: hogyan működik a P2P-hitelezés Európában? A makroökonómiai tényezők változásainak hatása a P2P-hitelek bedőlési valószínűségére Európában

Absztrakt (kivonat)

A 2008-as gazdasági válság után sorra jelentek meg olyan pénzügyi technológiák, amik lehetővé tették a magánszemélyek számára, hogy – az akkori kedvezőtlen feltételekkel lévő – tradicionális bankokat megkerülve nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat. Az egyik ilyen kezdeményezés a peer-to-peer hitelezés, ami képes magánszemélyeket összekötni: egyik oldalon a hitelfelvevőt, aki kamatot fizet, másik oldalon pedig a hitelezőt, aki pedig ezt megkapja. A gazdasági fellendülés óta a peer-to-peer platformok térnyerése fokozatosan nő a kedvező feltételeinek köszönhetően. Egyszerű hiteligénylést, gyors elbírálást, versenyképes kamatot és alacsonyabb díjakat kínál az ügyfelei számára. Azonban a platformok hiteleinek nagyrésze fedezetlen, ráadásul a legtöbb platform nemteljesítés esetén nem vállal kockázatot, teljes mértékben a hitelezőre hárítja a felelősséget. Emiatt olyan ügyfeleknek is képesek kölcsönt nyújtani ezek a platformok, akiket a tradicionális bankok elutasítanának. Így ezeken a platformokon főként kockázatkedvelő befektetők és kockázatos hitelfelvevők találkoznak. A téma relevanciája, hogy a makrogazdasági mutatók hatását a P2P-hitelekre kevés tanulmány vizsgálta, még ennél is kevesebb szakirodalom született európai P2P-hitelpiacok működéséről. Kutatásom során azt vizsgálom, hogy milyen hatással vannak a hitelek nemteljesítési valószínűségére a makroökonómiai tényezők változásai két különböző fejlettségű európai országban. A makrogazdasági mutatók elemzésének köszönhetően a befektetők jobban megérthetik a P2P-hitelezésben rejlő kockázati tényezőket, és azoknak megfelelően módosíthatják befektetési stratégiáikat. Emellett segítheti a P2P-hitelezési platformokat a kockázat megfelelő kezelésében és pontosabb hitelminősítő modellek kidolgozásában. Ez pedig hozzájárulhat egy hatékonyabb és stabilabb P2P-hitelezési piac kialakulásához, ami előnyös mind a befektetők, a hitelfelvevők és az iparág számára. Kutatásom során három makrogazdasági mutató változásának hatását vizsgálom meg egy európai platformon, ahol 2017 és 2022 közötti időszakban lévő finn és spanyol hiteleket elemzek. Ehhez logisztikus regressziót használok. Kapott eredményeim alapján a munkanélküliségi ráta, az egyéves államkötvényhozam és a P2P-hitelek nemteljesítési valószínűsége között pozitív kapcsolat található, ami konzisztens volt több vizsgálat során is, azonban az infláció nem volt szignifikáns. Eredményeimet több szakirodalom is alátámasztja.