Pénzügyi integráció a visegrádi országokban : Az alapvető banki szolgáltatások igénybevételének vizsgálata többváltozós statisztikai modellekkel = Financial inclusion in the Visegrad countries : Examining the use of basic banking services with multivariate statistical models -

Absztrakt (kivonat)

Jelen tanulmány célja a visegrádi négyek vizsgálata pénzügyi integráció tekintetében. A pénzügyi integráció szintjét főként az alábbi négy banki szolgáltatás elérhetőségével ragadtam meg: (i) bankkártya használat, (ii) megtakarítás, (iii) hitelfelvétel és (iv) banki digitalizált szolgáltatások igénybevétele, melyhez a Financial Access Survey (2014, 2017, 2021) és a Global Findex (2014, 2017, 2021) kutatások adatait használtam fel. Négy kutatási kérdés mentén épül fel a dolgozat, az első kérdésben megvizsgáltam pénzügyi integráció tekintetében a V4-ek Európában elfoglalt helyét, majd a következőben összehasonlítottam a négy vizsgált országot, ezt követően a pénzügyi integráció időbeli fejlődését elemeztem, végül demográfiai tényezők hatását vizsgáltam négy kiemelt pénzügyi terület, a bankkártya használat, a megtakarítás, a hitelfelvétel és a digitalizált szolgáltatások igénybevétele vonatkozásában. Kutatási kérdéseimet makro- és mikroszintű adatok elemzésével vizsgáltam. Makro elemzésként egy többdimenziós pénzügyi integrációs indexet számoltam 41 európai országra 2014, 2017 és 2021-es évre, illetve 2021-re vonatkozóan az indexet alkotó változók mentén klaszterelemzést végeztem, a legjobban hasonlító országok azonosítása céljából. A mikro elemzésben már csak a visegrádi négyeket vizsgáltam, melyben 2017-re és 2021-re a különböző banki szolgáltatások igénybevételének mentén klasztereket képeztem mindegyik országra a kezdeti 1000 fős mintákból, majd bináris logisztikus regresszió segítségével ezen szolgáltatások igénybevételének valószínűségét vizsgáltam a demográfiai ismérvek figyelembevételével. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy összeségében Szlovákia és Csehország a legfejlettebb pénzügyi integráció tekintetében, őket követi Lengyelország, míg Magyarország kissé le van maradva a másik három országhoz képest. Folyamatos, ám változó intenzitású fejlődés figyelhető meg mind a négy ország tekintetében a vizsgált három év – összesen nyolcéves időtáv – mentén a pénzügyi integrációs index alapján, melynek eredményeképpen az európai átlaghoz képest már csak Magyarország van átlag alatt, míg a másik három ország már átlag feletti szinten teljesít. Az európai országok klaszteranalízise mentén négy klasztert képeztem, melyek közül Szlovákia és Csehország került közösen egy, míg Magyarország és Lengyelország egy másik csoportba. A mikro klaszterelemzés során 2017-re és 2021-re is hasonló jellemzők mentén kialakuló csoportok képződtek a visegrádi országokra, viszont itt is megfigyelhető Magyarország lemaradása, illetve Csehország és Szlovákia fejlettsége. A logisztikus regressziós modellek eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a visegrádi országokban az életkor és az iskolai végzettség a legerősebb meghatározó tényező a banki szolgáltatások igénybevétele, azaz a pénzügyi integráltság kapcsán.