Közepes jövedelmi csapda- Hogyan kerülheti el Magyarország?

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témája a napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapó közepes jövedelmi csapda. Sokakban felmerül a kérdés, hogy elkerülheti-e a magyar gazdaság a közepes jövedelmi csapdát. A vélemények megoszlanak. Egyesek a csapdába kerülés veszélye mellett érvelnek, mások viszont megkérdőjelezik, hogy ez a veszély egyáltalán fennáll-e. Kutatásom elsődleges célja meghatározni, hogy hogyan kerülheti el Magyarország ezt az állapotot. A kutatásomat a korábbi szakirodalmak és több adatbázis (World Bank, Eurostat, IMF, KSH) elemzésével végeztem. A kérdés megválaszolásához megvizsgáltam a közepes jövedelmi csapdát korábban elkerülő vagy abból kitörő országokat, első sorban a kelet-ázsiai országokat. A vizsgálatból nyert tapasztalatok alapján elemeztem ezután Magyarország, a Visegrádi Együttműködés és Magyarország szomszédos országainak helyzetét. A kutatás eredményeként látható volt, hogy már nem elegendő a gazdasági mutatók alapján értékelni egy országot, hanem szükség van a társadalmi mutatók bevonására is. Bár a GDP alapján Magyarország folyamatosan fejlődik, a külföldi cégek jelenlétének magas arányának köszönhetően ez nem mutat teljes képet. Ugyanis a külföldi cégek a nálunk megtermelt profitjukat többségében az anyaországban fektetik be, így nem járulnak hozzá Magyarország fejlődéséhez. A tulajdonosi profitok külföldre áramlásának megfékezéséhez szükség lenne egy olyan tudásalapú és innovatív gazdasági szektorra, amely képes teljes értékláncot alkotni. Emellett az innovatív vállalatok arányának növelése is indokolt. Ennek kiszolgálásához a megfelelő képzettségű munkaerő is nélkülözhetetlen. Továbbá az is fontos, hogy az adott munkaerő meddig képes a munka elvégzésére, tehát a születéskor várható élettartam növelése is kitűzhető cél.