Az IFRS átállás hatása az immateriális javak elszámolására

Absztrakt (kivonat)

Kutatásom a magyar tőzsdei cégek IFRS átállásának hatását járja körül. Három, magyar tőzsdén jegyezett társaság (Telekom, MOL, Richter) esetében az immateriális javakon keresztül tanulmányoztam az átállás következményeit. Azt vázoltam fel, hogy miként néztek volna ki az immateriális eszközök a vizsgált vállalatok 2021. évi beszámolójában, ha nem váltottak volna korábban a nemzetközi sztenderdekre. Kiindulópontként összehasonlítottam a cégek két szabályrendszer szerinti számviteli politikáit abban az utolsó évben, amikor az egyedi beszámolójukat még a magyar rendszer szerint, míg a konszolidált beszámolójukat az IFRS-ek szerint állították össze. Ezután a következő öt évben közzétett egyedi beszámolóik alapján modelleztem, hogy a Számviteli törvény szabályai alapján hogyan alakult volna az immateriális eszközök értéke a könyveikben. Az IFRS átállás közzétételre való hatását pedig az immateriális javakkal kapcsolatban bemutatott információmennyiség mérésén keresztül vizsgáltam. A három vizsgált vállalat immateriális eszközeinek 2021. évi nettó értékéhez képest jelentős eltéréseket azonosítottam a magyar eljárás szerint. Ezek az eltérések a Magyar Telekom Nyrt. esetében a számviteli politika szerint is jelentősnek bizonyulnak, alátámasztva, hogy a magyar tőzsdei cégek IFRS átállása nehezíti az összehasonlításukat a Számviteli törvény szerint eljáró versenytársaikkal.