A magyar gyermekvállalást ösztönző családpolitika társadalmi fogadtatása = The social perception of the pronatalist Hungarian family policy

Abstract

Európa számos országa, köztük Magyarország is jelentős demográfiai problémákkal küzd. A népességszám folyamatos csökkenése, a mérsékelt gyermekvállalási szándék, a reprodukciós szint alatti születésszám megoldásra váró problémaként sürgetik a döntéshozókat. Hazánk családpolitikai elvei a demográfiai problémák megoldásának jegyében jelentős átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtizedben, mely átalakulás során egyre több intézkedés született a pronatalista, vagyis a gyermekvállalás feltételeit javító politika jegyében. A központi statisztikák alapján ezen intézkedések eredményeként fogalmazzák meg, hogy 2011 óta hazánk termékenységi rátája 1,23-ról 1,56-ra emelkedett. Bár ez a szám egyelőre nem éri el a népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es értéket, a növekmény jelentős eredményként könyvelhető el. Dolgozatom során a magyar családtámogatási rendszer átalakulásának társadalmi megítélését kívánom kérdőíves módszerrel vizsgálni. Kérdőívem célcsoportjait - lehetőségeimből adódóan – fiatal- és nagycsaládosok, valamint fiatal, családalapítás előtt álló, főként egyetemi hallgatók adják. A dolgozat célja áttekinteni az elérhető közvélemény-kutatási adatokat, és kiegészíteni két önálló, a kiemelt célcsoportokon belül készített, nem reprezentatív felmérés eredményeivel. Az eredmények tükrében azt kívánja tesztelni a dolgozat, hogy mekkora a családpolitika egyes lépéseinek támogatottsága, illetve kimutatható-e – a termékenységi adatok statisztikailag kimutatható javulása mellett – a fogadtatásban is az ösztönzők pozitív hatása. A dolgozatban végzett kutatás során bebizonyosodott a családpolitika gyermekvállalást ösztönző hatása. A magyar családpolitika pronatalista jellegű intézkedéseinek fogadtatása pozitív, azonban komoly hiányosságok miatt az ösztönzők pozitív megítélése nem teljeskörű, nem általános.