Az egységesen megjelenő tőkekivonási adó vizsgálata az Európai Unión belül : Egy lépés a harmonizáció felé? = Analysis of the generally adapted exit-tax in the European Union : A step towards harmonisation?

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unió berkein belül, bár a fő irány az egységesedés volt, folyamatosan jelentek meg az egyes tagállamok szintjén törekvések az egyéni érdek érvényesítésére a közös céllal szemben. Ennek egy megjelenési formája a több ország által is alkalmazott tőkekivonási adó volt. Ezzel az alacsonyabb adókulcsú régiók felé irányuló tőkeáramlás csökkentését szerették volna elérni. Azonban az ilyen kezdeményezéseket, mivel létezésük szembe ment az egységes piac és a tőke szabad áramlásának elvével, a legtöbb esetben nem nézte jó szemmel az Európai Unió Bírósága. Ez a mentalitás változott meg 2016-ban, mikor az EU megjelentette az adóelkerülést célzó intézkedés csomagját (Anti Tax Avoidance Directive – ATAD), ezen csomag magában foglal ugyanis egy egységes tőkekivonási adót is, melynek bizonyos mértékben minden tagállam adó jogszabályai közt meg kell jelennie. Dolgozatom témája ezen intézkedés vizsgálata, az egyes uniós országok társasági adóbevételének elemzésén keresztül. Az elméleti hátteret, a BEPS valamint az ATAD irányelveinek és javasolt intézkedéseinek összegzésével kezdtem, amit az eddigi kutatások ismertetése követ, mely során az általánosan jelenlévő exit-tax feltehető hatásaira derül fény. Dolgozatom gyakorlati részében elsőként azt vizsgálom meg, miként alakult az egyes tagállamok vállalati profitra kivetett adóból származó bevétele az intézkedés bejelentése óta eltelt időben. Ezt követően pedig egy regressziós modell alkalmazásával azt veszem górcső alá, mik is lehettek azok a makróváltozók, melyek kapcsolatban állnak az adóbevételben bekövetkezett változásban.