A termelés és fogyasztás alapú CO2-kibocsátás elszámolási rendszerek összehasonlítása az Európai Unió példáján keresztül

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat témája a termelés és fogyasztás alapú szén-dioxid-kibocsátás elszámolási rendszerek összehasonlítása az Európai Unió országain keresztül. A kutatás fő céljai, hogy bemutassa a két mutatóból fakadó különbségeket gyakorlati példákon keresztül, valamint, hogy átfogóbb képet adjon az Európai Unió elmúlt évtizedeiben végbe ment CO2-kibocsátási tendenciáiról. A dolgozat kutatási kérdése, hogy milyen gyakorlati különbségek származnak a termelési és a fogyasztás alapú CO2-emisszió elszámolási rendszerek használatából. A kutatás időintervalluma 2005 és 2015 közé esik. Első számú hipotézise, hogy a termelésen alapú CO2-kibocsátást előtérbe helyező nemzetközi statisztikák erősen megtévesztő képet adnak az Európai Unió országainak valós CO2-kibocsátási folyamatairól. Második számú hipotézise pedig, hogy a gazdasági fejlettség és a fogyasztás alapú szén-dioxid-kibocsátás között nagyobb összefüggés található, mint a termelés alapú kibocsátás és gazdasági fejlettség között. Előbbi állításra egyszerű összehasonlító adatelemzéssel keresi a választ, utóbbira pedig regressziós modellel. A kutatás eredményei az első számú hipotézist megdöntötték, mivel az adatelemzés során egyértelműen kirajzolódott, hogy a fogyasztás és termelés alapú kibocsátási statisztikák nagyon hasonló tendenciákat és folyamatokat írnak le. A másik hipotézis viszont megerősítésre került, mivel a regressziós modell jóval erősebb lineáris összefüggést talált a gazdasági fejlettség és a fogyasztás alapú kibocsátás között, mint a gazdasági fejlettség és termelés alapú mutató között.