Magyarországi egyetemisták adófizetési attitűdjének vizsgálata fogolydilemma alapú kísérlettel = Examination of the tax payment attitude of Hungarian students with a Prisoner's Dilemma-based experiment

Absztrakt (kivonat)

Az állami költségvetés jelentős hányadát teszik ki az adóbevételek, azonban a lakosság és a vállalatok adóelkerülő magatartása miatt az állam ennek egy részétől elesik. A fiatal felnőttek ebben az életszakaszban kerülnek először olyan helyzetbe, amikor például jövedelmük után adózniuk kell, így ekkor hozzák meg első adófizetési döntéseiket is. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a magyar egyetemisták hogyan viszonyulnak az adófizetés, illetve az adóelkerülés témaköréhez. A kutatásban résztvevő 32 személlyel a fogolydilemma egy négyszereplős, adófizetésre vonatkoztatott változatát játszottuk le csoportokban, majd egy, az adóelkerüléshez való viszonyukat felmérő kérdőívet töltöttek ki. A játék során azt próbáltuk megfigyelni, hogy az egyes játékosok mennyire viselkednek a közgazdasági emberkép felfogásának megfelelően, azaz önérdekkövetően, saját hasznukat maximalizálva, vagy ettől eltérő viselkedést mutatnak, a társadalmi közhasznot is figyelembe veszik, morális szempontból helyesnek tekintett módon cselekednek. Feltevésünk az volt, hogy megbeszélés hiányában a szereplők a Nash-egyensúlyi pontba jutnak (mindenki önérdekkövetően viselkedik), viszont ha lehetőségük van kommunikációra, közös stratégia kiépítésére, akkor hajlandóak a kooperációra és az egyéni érdekek helyett az össztársadalmi jólétet helyezik előtérbe. Feltevéseinknek azonban csak egy része igazolódott be, ugyanis az első körökben a játékosok jelentős része a racionalitásnak ellentmondóan cselekedett: vagy végig fizetett adót, vagy csalás után ismét adózott. A megbeszélések folyamán ugyan az összes csoport felismerte, hogy a kooperáció minden téren pozitív kifizetésekkel társulna, ennek ellenére voltak esetek, ahol a résztvevők nem tartották magukat a megbeszéltekhez, így a kooperáció nem valósult meg teljeskörűen. Ezen felül azt feltételeztük, hogy a résztvevők a kérdőívben becsületesebbnek vallják magukat, mint ahogyan a játék során viselkedtek. Ez a hipotézisünk igaznak bizonyult, a résztvevők adóelkerülő magatartásuk ellenére is magasabbra értékelték saját becsületességüket.