Mindenhol ugyanannyit ér az életem? Avagy létezik-e az önkivégzés területi szubkultúrája Magyarországon

Absztrakt (kivonat)

Kutatásom során Magyarország járásain a panel és területi ökonometria eszköztárának segítségével azt vizsgálom, hogy létezik-e az öngyilkosságnak területi szubkultúrája. Célom: feltérképezni, hogy vajon az egyén környezete és annak az öngyilkossághoz mint problémamegoldáshoz való elfogadó, illetve elutasító hozzáállása befolyásolja-e az öngyilkosságra való hajlamot. Továbbá, hogy milyen egyéb befolyásoló tényezőkről lehet beszélni, és ennek függvényében mi az, amire járási szinten a megelőzés kapcsán hangsúlyt kell fektetni, ha öngyilkosságról esik szó. Elemzésem a 2015-2020 időtávot fedi le, melyben a megfigyelési egységek Magyarország járásai. Eredményeim azt mutatják, hogy van területi autokorreláció. A szakirodalom és a saját empirikus kutatásom eredményei alapján tehát szignifikáns területi mintázatokat lehet azonosítani járási szinten. Vagyis az egyén szocializációja, az őt körülvevő kultúra normái és hozzáállása az öngyilkossághoz hatással van az egyén viszonyulására az önkivégzéshez mint problémamegoldáshoz, közvetve ennek számát is befolyásolja.