A mennyiségi lazítás sikerességének vizsgálata az Európai Unió tagállamaiban

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányom az Európai Központi Bank mennyiségi lazítás keretében megvalósult eszközvásárlási programjainak sikerességét vizsgálja. Mivel a program elsődleges célja az aggregált kereslet növelése, és ezen keresztül az infláció megfelelő szintre hozatala volt, kutatásom az eszközvásárlási programok és infláció közötti kapcsolatra koncentrál. Dolgozatom első felében a mennyiségi lazítás hatásmechanizmusának áttekintését követően esettanulmányszerű formában összehasonlítom a 2008-as globális pénzügyi válság eseményeit és monetáris politikai válaszait az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. Az összevetés elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy miért volt nélkülözhetetlen a mennyiségi lazítás bevezetése mindkét kontinensen, illetve potenciális magyarázatot ad az eszköz bejelentésének időbeli eltérésére a FED és az EKB között. A szakirodalom áttekintését követően fix és dinamikus panel modellek segítségével térképezem fel a lehetséges hatásokat, kontrollálva az infláció szempontjából legfontosabb makrogazdasági változókra. Az empirikus elemzés alapját egy kiegyensúlyozott panel adatbázis adja, amely negyedéves szinten tartalmazza a harmonizált fogyasztóárindexet, az APP és PEPP programok keretében megvalósuló eszközvásárlásokat, illetve az elemzéshez szükséges kontrollváltozókat. Az adatbázis 2015 második negyedévétől 2021 második negyedévéig, 25 időszakon keresztül, az eurózónában lévő 19 ország adatait tartalmazza. A különböző panel modellek megbecslését követően az alábbi megállapításra jutok: A mennyiségi lazítás keretében megvalósult programok a vizsgált időszakban azonnali, illetve rövid távú hatást nem fejtettek ki az inflációra, ugyanakkor hosszabb időtávlatban megfigyelhető a pozitív hatás, amely elősegítette a fogyasztóiárindex megfelelő irányba való elmozdulását. Az eredmények tükrében röviden kitekintek a koronavírus következtében kialakuló jelenleg is zajló válságra, indirekten pedig az eszköz kritikáira és veszélyeire, ezzel előrevetítve a monetáris politika lehetséges jövőbeli irányait.