Európa, a zöld kontinens? Az Európai Unió éghajlatvédelmi törekvéseinek értékelése a környezeti Kuznets-görbe eltérő megközelítéseinek alkalmazásával = Europe, the green continent? Evaluation of the European Union's climate protection efforts using different approaches of the Environmental Kuznets Curve

Absztrakt (kivonat)

Az európai politikában az éghajlatváltozás elleni fellépés kérdése megkerülhetetlen tényezővé vált és az Európai Unió globális viszonylatban is ambiciózus, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzésekkel rendelkezik amellett, hogy gazdasági fejlettsége is kiemelkedő. A környezeti Kuznets-görbe hipotézise szerint definiálható az a gazdasági fejlettségi pont, amit meghaladva az országok környezeti terhelése csökken. A hipotézis bizonyítására irányuló kutatások döntő többsége a nemzetközi kibocsátási számvitel gyakorlatához hasonlóan a környezeti terhelés mérőszámaként a territoriális szén-dioxid-kibocsátást nevezi meg. A nemzetközi kereskedelemben részt vevő javak beágyazott emissziójával korrigált, az adott terület lakóinak életmódját tükröző fogyasztásalapú szén-dioxid-kibocsátás ezzel szemben csak kivételes esetekben képezi vizsgálat tárgyát, azonban a két megközelítés összevetése rámutathat a kibocsátások alakulásának tulajdonságaira. Kutatásomban statikus panelökonometriai eszközökkel tesztelem a környezeti Kuznets-görbe hipotézisét az EU tagállamainak 1995-2018 közötti adatainak felhasználásával. Azon kérdésekre keresem a választ, hogy megfigyelhető-e eltérés a két megközelítés eredményei között uniós szinten és a nettó karbonimportőr tagállamok esetében, illetve arra, hogy a mely tényezők hatnak a szén-dioxid-kibocsátás alakulására. A kutatás megfelelő körültekintéssel interpretálható eredménye tendenciájában felveti annak kockázatát, hogy a jelentős beágyazott kibocsátással rendelkező termékek importálásán keresztül az Unió globális kibocsátáscsökkentéshez való hozzájárulása nem olyan mértékű, mint amit a territoriális megközelítés alapján feltételezni lehet. Mindez további, a fogyasztásalapú kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiák és jogszabályok implementálását teszi indokolttá. A kibocsátás alakulására szignifikánsan ható tényezők mindazonáltal megerősítik az Unió éghajlatvédelmi törekvéseihez hozzájárulni hivatott eszközök létjogosultságát.