Takarékpénztárból transznacionális bankóriás – Az OTP Bank expanziós helyzetelőnyének körülményei a posztszocialista országok bankrendszereinek átállását követően

Abstract

A dolgozat az OTP Bank nemzetközi expanziós sikereinek okait tárja fel, megválaszolja azt a kérdést, hogy hogyan vált egy szocialista takarékpénzárból transznacionális vállalat a rendszerváltást követő közel másfél évtizeden belül. A vállalatok nemzetköziesedése egy széles körben vizsgált közgazdasági szakterület, amelynek megközelítési skálája rendkívül széles. A dolgozatban kronológiai időrendben feldolgozva helyezem kontextusba a különböző tényezőket, amely szerepet vállaltak a folyamat egészében. Az így bemutatásra kerülő globális gazdasági externáliák, hazai és regionális bankprivatizációs folyamatok, valamint az OTP Bank strukturálás változásainak és expanziós politikájának körülményeit kvantitatív módszertan segítségével vizsgálom, a folyamat elméleti hátterének kutatása az Uppsala-modell segítségével került bemutatásra. A dolgozat fő célja, hogy nemzetközi és történelmi összefüggésekben is rávilágítson az OTP sikerének okaira. Kutatásom eredményeként három externális és négy internális tényezőt fedeztem fel, melyeket a kutatás végén összegeztem. Eredményeim alapján arra a következtésre jutottam, hogy az OTP sikere nemzetközi dimenzióban nézve az átállásból fakadó pár év előnyből, az ezt megelőző liberálisabb gazdaságpolitikából, valamint a regionálisan elhibázott bankprivatizációs politikából fakad. Míg hazai dimenzióból vizsgálva a kérdést az OTP piaci kapitalizációjának nagyságát, tőkeerejét és unikális természetét, sikeresen végrehajtott privatizációt, az bank menedzsmentjének autonóm döntéshozatali képességét, valamint a pénzintézet elnökvezérigazgatójának személyes kompetenciáját véltem felfedezni.