A 2020-as ideiglenes német áfacsökkentés árszínvonalra gyakorolt hatása = The effect of the temporary german vat reduction in 2020 on the price level

Absztrakt (kivonat)

Kutatásom során elméleti modellekkel közelítem meg korábbi kutatásom eredményeit, melyben azt vizsgáltam, hogy a koronavírus járvány gazdasági hatásainak tompítása érdekében meg-hozott 2020-as német ideiglenes áfaváltoztatásnak milyen hatása volt a fogyasztói kosár három alkategóriájára: a nem energetikai ipari termékekre, a feldolgozott élelmiszerekre és a szolgál-tatások egy részére. Az elemzést 2020 júliusára és 2021 januárjára fókuszálva végeztem el: előbbi esetében csökkentették, utóbbi esetében pedig visszaállították az eredeti áfakulcsokat. Mindezt makroszinten, de termékszintű árszínvonal adatok aggregálásával teszem. Jelen dolgozatomban az empirikusan már ismert eredmények nagyságát és szimmetriáját magyarázom: amennyiben nem volt teljes az áfahatás vagy nem volt szimmetrikus a csökkentés és emelés hatása, úgy ennek lehetséges okait keresem. Részletesen bemutatok árelméleti modelleket, illetve a pozitív és negatív sokkok hatását az árszínvonalra. Négy fő területen végeztem el kutatásom. (1) Megmutattam, hogy a termékszintű aszimmetria és trendinfláció közt nincs kapcsolat. (2) Szintén termékszinten nem tudtam sem előzetes, sem utólagos hatást igazolni egyik termékcsoportban sem: az áfahatás azonnal jelent meg, nem volt elhúzódó hatás. (3) Iparági szinten betekintést nyújtottam a termékcsoportonkénti aszimmetria és koncentráció, piaci felár kapcsolatába: kisebb piaci verseny esetén a fogyasztók számára kedvezőtlenebb aszimmetria rajzolódott ki. (4) Végül a termékszintű adatokon, a tartósság figyelembevételével sem tudtam lényegi elhúzódó hatást igazolni, viszont eltérést találtam a sztenderd adózású tartós és nemtartós termékek közt: utóbbi esetén jóval nagyobb volt a januári emelés hatása, melyről kisebb keresési költségre következtettem.