A káromkodás pragmatikai vizsgálata a hazai tehetségkutató műsorokban

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat témája a magyar kereskedelmi televíziós csatornákon futó legnépszerűbb tehetségkutató show-műsorokban előforduló káromkodások vizsgálata. A dolgozatban megállapításra kerül az elhangzott káromkodások mennyisége, és a kontextus függvényében a káromkodások pragmatikai funkciója. A dolgozat célja tehát, hogy nem csak a káromkodásokat írja le, hanem azok kontextusát is feltárja, a káromkodások értelmezése érdekében. A kontextus értelmezéséhez, a vizsgálat során olyan szempontrendszert állít össze a dolgozat, amelyet egy koherens szakirodalmi áttekintés tesz adekváttá. A szakirodalomban Tolcsvai (1998) a nyelvi normáról szóló értekezése adja meg az alaphangot, majd a helyes társalgási szabályrendszer feltárása érdekében Lakoff (1973), Grice (1975), és Leech (1977, 1983) maximái kerülnek bemutatásra. Kiderül, hogy a káromkodás kérdésköre erősen korrelál az udvariasság és udvariatlanság témakörével is, így Culpeper (2005, 2011) értekezései is a dolgozat hangsúlyos elemei, amihez elengedhetetlen Goffman (1955) homlokzatelméletét is beemelni az áttekintésbe. Maga a káromkodás Galgóczi (1998, 2008) és Lekner (1999) munkái alapján kerül értelmezésre és csoportosításra. A dolgozat tartalomelemzéses módszereket használ a kutatás lebonyolításához, amelyhez szakirodalmi áttekintésre épülő szempontrendszert alkalmaz a vizsgált mintában. Ennek eredménye képpen megállapításra kerül, hogy az elemzett műsorokban a káromkodás nagyon gyakori, azzal együtt, hogy leginkább csekély pragmatikai funkcióval bíró, inkább az élőnyelvbe ékelődött töltelékszavakról beszélhetünk többnyire. Ezzel együtt számos esetben beszélhetünk a személyközi interakciókat befolyásoló, pragmatikai szemmel is hangsúlyos káromkodásokról. Kiderül, hogy a gyakori pragmatikai funkciók mellett, mint például az érzelemkifejező szerep, a káromkodások első számú céljai között, a szórakoztatás elérését szolgálják különböző stratégiákkal. Az elemzésből azonban nem derül ki, hogy a teljes nézőközönség hogyan fogadja, miként vélekedik a megjelenő káromkodásokról. Érdemes lenne ennek megállapítását, a káromkodó személyek népszerűségének, és a nyelvi viselkedésük megítélésének leírását egy további kutatásban megadni.