Politikus, politikusnő, női politikus – A bulvároldalak jelzőhasználata a nemek tekintetében

Absztrakt (kivonat)

A magyar nyelv, habár alapvetően nem használ nyelvtani nemeket, mégis képes társadalmi előfeltevések kifejezésére a nőkkel és a férfiakkal kapcsolatban (Vasvári, 2014). A generikus alakok a legtöbbször a férfiakra utalnak, erre példa a foglalkozásnevek használata: a nőket jelölő elnevezéseket általában a megfelelő férfiakat jelölő főnevekből képezzük valamilyen formában (Pete, 2000), ez pedig aszimmetrikus módon zajlik, hiszen a magyarban nincsenek produktív hímnemű végződések (Vasvári, 2014). Jelen kutatás során ezt a jelenséget a politikus, női politikus és politikusnő kifejezésekre fókuszálva vizsgálta, elsősorban ezek értéksemlegességét mértem fel. A három legolvasottabb online bulvároldal, a Blikk, a Ripost és a BorsOnline találatai képezték a korpuszt; azért esett erre a műfajra a választásom, mert ez a stílus szabadabb nyelvhasználatot enged meg, mint más objektív tényközlő csatornák, így kiemelt szerepük van a köznyelv formálásában, ráadásul az olvasottságuk évről évre növekedik. Feltevésem, hogy a politikus hiába tekinthető nemsemleges kifejezésnek, mégis a legtöbb esetben férfiakra vonatkozik, bebizonyosodott az elemzés során: csak a legritkább esetben értelmezhető a szó a női szereplőkre. Minkét női szóösszetétel, amely erre a foglalkozásra utal, elfogadott és használatban van a magyarban, azonban beigazolódott, hogy eltérő szemantikai mezővel rendelkeznek, ezáltal más jelzőket vonzanak magukhoz a köznyelvben. Míg a női politikus kifejezés közelebb áll az eredeti politikus szó értelmezéséhez, addig a politikusnő olyan jelzők párosításával jelenik meg a bulvársajtóban, amely a nőkkel kapcsolatos sztereotípiákat erősitik, például gyakran előtérbe kerül a külső megjelenésük bemutatása. A háttér kidolgozásában többek között Vasvári (2014), M. Korchmáros (2019) és Huszár (2009) munkássága nyújtott kiindulási alapot. Célom az volt, hogy a tartalomelemzés módszerével feltérképezzem, napjaink nyelvhasználata mennyiben támogatja vagy éppen korlátozza azon nőket, akik a politikai pályán szeretnének elindulni. A foglalkozáskör tradicionálisan inkább a férfiak képviseletét részesíti előnyben, azonban a közéleti kérdések során elengedhetetlen, hogy mindkét nem reprezentálva legyen, ezért kiemelten fontos a nyelvészeti tendenciák felmérése, amelyek alapjaiban vannak hatással a normáinkra. Az eredmények bebizonyították, hogy nagy jelentőséggel bír, milyen elnevezést használunk a nemek megjelenítésére egy ilyen prominens téma kapcsán, mint a politika.