Catcalling: a beavatkozás háttértényezői : “A Móriczon, fényes nappal, senki nem szólt semmit…”

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a catcalling jelenséget, vagyis a verbális utcai zaklatás témáját kapcsolom össze az utcai segítségnyújtás témakörével, a járókelők szerepét vizsgálva és belső értékrendszerüket figyelembe véve. Minden nő, de számos férfi is tapasztal utcai verbális zaklatást különböző mértékben, melynek olyan, a viselkedést megváltoztató hatásai és negatív pszichológiai következményei lehetnek: mint a testképzavar, a depresszió, és a nemi erőszaktól való fokozott félelem. Kutatásom célkitűzése, hogy felderítse van-e összefüggés az egyén személyes értékrendje és aközött, hogy szemlélőként beavatkozik-e egy ilyen helyzetben. A dolgozat áttekinti a leghitelesebb és legmegbízhatóbb forrásokat, mind catcalling, mind szociálpszichológia témájában. Catcalling témakörében MacMillan és munkatársai (2000), Fairchild és Rudman (2008), és Saunders és munkatársainak (2016) kutatásaira támaszkodtam, míg a segítségnyújtás pszichológiájának mély megértése érdekében a klasszikusokhoz nyúltam vissza: Darley és Latané (1968, 1970), Schwartz (1992), Smith és Mackie (2002) és még számos további forrás. A kutatásomat Google kérdőívvel végeztem internetes platformon, magyar nyelven. A kérdőívet 864-en töltötték ki. A vizsgálatban kombinált (kvantitatív és kvalitatív) módszertant használtam és először a catcallinggal kapcsolatos ismereteket és tapasztalatok mértem fel, majd Schwartz értéktesztjének kitöltésére kértem a válaszadókat. Jelen tanulmány feltárta, hogy azok a személyek, akik beavatkoznak, szignifikánsan magasabb preferenciát mutatnak az önmeghaladáshoz kapcsolható értékek terén. A kutatásból kiderült, hogy a vallásosság nem függ össze szorosan a beavatkozással. Megállapítható, hogy a megérdemeltség megítélése, a hasonlóság elve és az altruizmus szolgáltatják a legerősebb motivációt a catcalling szituációba való közbelépésre harmadik személyként, míg a saját biztonság féltése, a késleltetett helyzetfelismerés és a segítségnyújtás módjában való bizonytalanság akadályozzák a segítségnyújtást a leginkább. Érdemes lenne kísérleti vizsgálatokat végezni a témakörben, hogy minél több segítségnyújtással kapcsolatos forgatókönyvet azonosíthassunk és ez segítsen új társadalmi normák létrehozásában.