Brüsszel, csatára fel! Brüsszel keretezése Orbán Viktor facebook kommunikációjában

Abstract

Nem újkeletű jelenség, hogy komplexebb kérdések bemutatására a politikusok metaforákat alkalmaznak (Lakoff 1991). Látunk rá példát Olaszországtól (Semino &Masci 1996) egészen az Egyesült Államokig (Cox, 2012). Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy hazánkban is gyakori a jelenség, például olyan politikai fogalmak esetén, mint „Brüsszel”, és az Európai Unió (Benczes &Szabó, 2020). Azzal kapcsolatban, hogy milyen szcenáriók mentén kommunikál Magyarország jelenlegi kormánya Brüsszelről, az eddigi kutatások a kormány hivatalos kommunikációs platformjait vizsgálták (kormany.hu, miniszterelnok.hu). A politikai kommunikációnak az elmúlt években azonban egyre jelentősebb platformjává lépett elő a közösségi média, Magyarországon különösképp a Facebook. Orbán Viktor hivatalos facebook oldalát több mint 1,1 millió felhasználó követi, és előfordult már, hogy az aktuális járványügyi intézkedéseket ezen a csatornán jelentette be a miniszterelnök, így a platform jelentősége elvitathatatlan. A nemzetközi szakirodalom a közösségi média térnyerése mellett felfigyelt arra is, hogy ezek a felületek sokkal inkább teret engednek szélsőséges politikai nézetek terjesztésére, mint a tömegtájékoztatás korábbi platformjai (Engesse, Ernst, Esser &Büchel, 2017). Ez alapján hiánypótló lehet annak vizsgálata, eltérő forgatókönvek jelennek-e meg Brüsszellel kapcsolatban a közösségi platformok, és a kormány hivatalos kommunikációs platformjai esetén. A nemzetközi szakirodalom által kimutatott tendenciák alapján azt feltételeztem, hogy a politikus facebook oldalán erősebb ellenségképet fest Brüsszelről, mint a korábban vizsgált hivatalos felületeken. Kutatásom corpusát Orbán Viktor hivatalos facebook oldalának azon bejegyzései adták, melyekben megjelenik a „Brüsszel” fogalom a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző egy évben. E bejegyzéseket a diskurzusalapú metaforaelemzés módszerével vizsgáltam, melynek eredménye szerint a feltételezett ellenséges szcenáriók közül (SARNOK és ELLENSÉG) csak az ELLENSÉG jelenik meg nagyobb arányban a miniszterelnök Facebook kommunikációjában. A korábbi kutatásokhoz képest (Benczes &Szabó, 2020) emellett beazonosítottam egy új szcenáriót a miniszterelnök kommunikációjában Brüsszel több alkalommal FORDÍTOTT AUTORITÁS szerepben jelent meg.