Kilépés a nagybetűs Életbe

Boncz, Mercédesz Tamara (2022) Kilépés a nagybetűs Életbe. MA/MSc szakdolgozat, BCE Kommunikáció és Szociológia Intézet, Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
741kB

Absztrakt (kivonat)

A felsőfokú tanulmányaik miatt évente számos gyerek hagyja el a családi fészket, mégis csak néhány magyar kutatás foglalkozik a témával, amelyek a családi rítusok nézetéből vizsgálták (Elblinger, 2013; Mitev & Neulinger 2016; Neulinger & Mitev, 2017). Ezáltal főként az foglalkoztatott, hogy a családtípusból való származás és az egyetemista korban történő leválás utáni kapcsolat felvételének könnyedsége, a kapunyitási pánik megjelenése és az általa esetlegesen kialakuló depresszió létrejötte között található-e kapcsolat. A felméréshez kérdőívet alkalmaztam. Az eredmények alapján a laissez-faire-ből származók leginkább nem tudtak vagy mertek kontaktust létesíteni más személyekkel. A kapunyitási krízis, a családi mintázatból való származás és a depresszió szignifikáns kapcsolata abban mutatkozott meg, hogy a laissez-faire családban nevelkedett és egyben kapunyitási krízist tapasztaló személyek 43,8%-ánál jelentkezett a súlyos depresszió a felsőfokú tanulmányaik miatti leválást követő időszakban. Az előbbiekkel ellentétben azon családokban, ahol magas szintű kommunikáció és egyéni véleményekre való ösztönzés a jellemző (Rosengren, 2004), vagyis a konszenzusos környezetben nevelkedett résztvevők magas mértékben alakítottak ki kapcsolatot társaikkal vagy tanáraikkal. A konszenzusos családban szocializálódott nők és férfiak nagyobb arányban nem éltek át kapunyitási pánikot és ezáltal az ezen közegben felnőttek 80%-ánál nem jelentkezett depresszió. Ebből látható az, hogy szoros összefüggés található a családtípusokban történő nevelkedés és a kapcsolatfelvétel könnyedsége, kapunyitási pánik és az általa lehetségesen kialakuló depresszió létrejötte között, azaz a bizonyos családi mintázatokban való nevelkedés befolyásolhatja az egyetemista korban történő szülői fészek elhagyásának sikerességét. A következtetésből felmerül az a kérdés, hogy családtípusok között észlelhető különbség milyen módon felépített tréningekkel vagy tananyagokkal csökkenthető, amelynek megválaszolásával könnyebbé válhat a gyermek bármely időszakában történő leválás folyamata, és elkerülhetők az elszakadást nehezítő tényezők.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Szociológia
Pszichológia
Azonosító kód:15251
Képzés/szak:Kommunikáció- és médiatudomány
Elhelyezés dátuma:12 Jan 2023 14:03
Utolsó változtatás:12 Jan 2023 14:03

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap