Kitegyem vagy ne tegyem? – Érzelemkifejezés a közösségi médiában

Absztrakt (kivonat)

Az ember egyik legalapvetőbb tulajdonsága, hogy érzelmeket él át és fejez ki. Az evolúció során az emóciók fontos funkciója volt az emberi faj túlélésének és fennmaradásának elősegítése (Turner, 2014). Mára ugyan elveszítették ezen funkciójukat, de más, nélkülözhetetlen feladatokat is ellátnak: mind a szervezet, mind a külvilág számára jelzésértékkel bírnak, és segítségünkre vannak abban, hogy helyesen mérjük fel a különböző szituációkat és reagáljunk rájuk (Hámori, 2006). Az érzelemkimutatás módjának meghatározó szerepe van abban, hogy mások milyen embernek látnak minket. Ahogyan a való életben, az online világban is benyomásokat alkotnak rólunk, és a tudatosan vagy tudattalanul megosztott tartalmak formálják a rólunk kialakított véleményt (Goffman, 1981). Számos nemzetközi kutatás elérhető arról, hogy az emberek miként fejezik ki érzelmeiket a digitális világban (Sonne & Erickson, 2018; Vermeulen et al., 2018; Waterloo et al., 2018), a hazai viszonyokról azonban nem sokat tudunk. Ezen dolgozat célja, hogy feltárja a magyar felhasználók érzelemmegosztási szokásait. Első lépésben a tartalomelemzés módszertanát alkalmazva öt Instagramon jelenlévő véleményvezér bejegyzései kerültek elemzésre, hogy kiderüljön, az elmúlt öt év során hogyan változik az emóciókat megjelenítő posztok aránya. Másodjára egy online kérőív került összeállításra, melyben a kitöltők az általános érzelmi állapotuk meghatározása után arra adtak választ, hogy milyen érzelmeket posztolnak, mennyire tartják elfogadhatónak egyes érzelmek posztolását másoknál, valamint a különböző érzelem típusokhoz melyik közösségi média platformot tartják leginkább helyénvalónak posztolás céljából. Az eredmények azt mutatják, hogy az influenszerek többféle érzelmet tesznek közzé az évek előrehaladtával. A felhasználók a pozitív érzelmek kifejezésére leginkább a képmegosztó platformokat használják, a negatív emóciókat pedig vagy privát beszélgetésekben, vagy olyan oldalon osztják meg, ahol limitált ideig elérhető a tartalom. Kiderült továbbá, hogy a nők többször posztolnak érzelmeikről, mint a férfiak, valamint a társadalmi elvárások nagyobb mértékben befolyásolják azt, hogy milyen érzelmeket tesznek közzé az emberek az online térben, mint az, hogy milyen személyiségvonásokkal rendelkeznek. Ezalapján elmondható, hogy a közösségi média és az azon megfogalmazott normák, elvárások erős hatással vannak viselkedésünkre, olyannyira, hogy személyiségünket is megváltoztathatják.