Kihallgatási technikák : A kihallgatás médiareprezentációjának esettanulmánya

Abstract

Dolgozatomban modern kihallgatási technikák reprezentációját vizsgálom az egyik legnépszerűbb bűnügyi sorozatban. Célja, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy milyen módszerekkel érik el a nyomozók a vallomást. Ehhez a hazugság jeleinek forrását, azok leleplezését vizsgáló szakmai írásokat, többek között, Vrij, Granhag, DePaulo és Rosenthal könyveit és kutatásit tekintettem át és vetettem össze. Emellett megvizsgáltam például a Reid vagy a PEACE technika hátterét, alkalmazásának okait, a velük kapcsolatban felmerült aggályokat. Megismertem ezek hatásosságának pszichológiai és kommunikációtudományi hátterét, például a minimalizálás és maximalizálás vagy a kognitív hazugságvizsgálat lépéseit. A büntetés-végrehajtás eredményeire és jogi környezetére is kitértem, különös tekintettel az ártatlanul elítéltek arányára, a hamis vallomások arányára, az ügyvédhez való jogra és érvényesülését akadályozó hatásokra. Az empirikus kutatásom módszere strukturális megfigyelés, aminek keretében előre meghatározott szempontok alapján vizsgáltam az egyik legnépszerűbb műsort, az NCIS-t. Megfigyelésem tárgya a műsorban látható kihallgatási jelenetekben alkalmazott módszerek voltak, ezek számát vizsgáltam, így megállapítva, hogy a sorozatban elsősorban a korábbi hamis vallomások magas száma miatt sok kritikát kapott Reid technika és annak módszerei, például a maximalizáció a leggyakrabban látható módszer, míg a Többfaktorú és PEACE kihallgatási és hazugság leleplező módszerek reprezentációja kisebb mennyiségben, de szintén megfigyelhető. Emellett megállapítottam, hogy az ügyvéddel biztosított jogi önvédelem 35 vizsgált jelenetből mindössze egyben volt látható, ami alapján a sorozat torz képet ad a gyanúsítottak viselkedéséről és lehetőségeiről. Emellett megállapítottam, hogy a proxemika területén többnyire szakszerűen jár el a sorozat, viszont emellett a nyomozók alkalmaznak fizikai erőszakot és fenyegetést, valamint enyhébb büntetésre utalást a vallomás elérése érdekében, amik egy valódi jogi környezetben nem csak retorziót vonnak maguk után, de a vallomás felhasználhatatlanságát eredményeznék. Ezek kritika nélküli bemutatása a hősök részéről hamis képet fest a nyomozók lehetőségeiről és megtévesztő lehet a nézők nyomozati folyamatairól kialakított attitűdjei felé. A kutatás eredményének segítségével a médiában látható kihallgatások szakszerűbben lehetnek bemutatva, megjelenhetnek és ismertebbé válhatnak olyan nyomozati eljárások, amik hatásosan és nagyobb biztonsággal szolgálhatják a közérdeket.