A magyar videós újságírás helyzete és szerepe a fiatalok politikai döntéshozatalában

Absztrakt (kivonat)

2022-ben a hazai online hírportálok elengedhetetlen részét képezik a videós tartalmak, amelyek közül több képes volt már releváns politikai visszhangot és jelentős társadalmi diskurzusokat kiváltani. A többszázezres megtekintéssel rendelkező videóriportok és interjúk rendszeres nézői között megjelentek a televíziós hírműsorokat jellemzően már nem követő fiatalok, akik a videós újságírással foglalkozó felületek mellett az elmúlt pár évben megerősődő, magyar közélettel részben vagy teljes egészében foglalkozó YouTube-csatornák (például a Partizán) közönségének jelentős részét is adják. A dolgozat a magyar videós újságírás helyzetét és sajátosságait átfogóan mutatja be két, elismert hazai újságíróval készült interjún keresztül. Emellett fókuszcsoport-interjú segítségével 18-24 éves fiatalok hírfogyasztási szokásait és politikai tartalmú YouTube-csatornákhoz és videókhoz fűződő viszonyát vizsgálja. A dolgozat fő kutatási kérdése miszerint befolyásolják-e, és ha igen, miként az első vagy második alkalommal szavazó (18-24 éves korúak) fiatal felnőtteket az oknyomozó és tényfeltáró céllal készült videós anyagok politikai döntéshozatalukban. A dolgozat – alapul véve Erving Goffman keretezés-elméletét, valamint később Robert M. Entman által vizsgált médiakeretezést - azt kívánta bizonyítani, hogy a videós anyagok képesek érdemben hatni a bizonytalan szavazók választói magatartására, valamint szavazásra bírni az apolitikus fiatalokat. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy habár a fókuszcsoport-beszélgetésben résztvevők elmondásai alapján nem jelenthető ki, hogy a videós formátum nagyobb hatással van a politikai véleményre, mint egy írott anyag, de megfigyelhető egy összefüggés az élénk politikai érdeklődés és a sok videós tartalom fogyasztása között.